– A mi esetünkben nem beszélnék pedagógushiányról, hanem pedagógusváltásról, aminek a két legfőbb oka a nyugdíjba vonulás, illetve a gyerekvállalás. Viszont jó hír, hogy mindkettőre fel lehet készülni – mondta lapunknak Kaszás Lászlóné, a Győri Fekete István Általános Iskola intézményvezetője. Véleménye szerint minden iskolaigazgató arra törekszik, hogy olyan pedagógust vegyen fel, aki beleillik a tantestületbe, így lehet, hogy több kört is kell futni, mire meglesz a megfelelő tanerő. Az intézményvezető arról is beszélt, hogy egy gondos igazgató tudja, mikor megy például nyugdíjba egy kollégája, így már előre lehet keresni az utánpótlást.
Kifejtette: náluk több olyan tanár is dolgozik, aki a gyakorlatát intézményükben végezte. Így könnyebb volt megtalálni a megfelelő jelöltet, mert már jól ismerte őket a tantestület. A probléma kezelésére az igazgató azt a példát is felhozta, hogy ők már évek óta az ének-zene tanítását egy másik iskolával közösen oldják meg. – Elmondhatom, hogy teljesen jól működik ez a rendszer – tette hozzá Kaszás Lászlóné.
– Nem látom a tanárhiány problémáját túl jelentősnek, mert ahhoz képest, hogy van 120 ezer pedagógus az országban, az iskolák pedig ehhez képest mindössze e szám nagyjából egy százalékára hirdetnek álláshelyeket – mondta lapunknak Szabó Gyula, a debreceni Epreskerti Általános Iskola intézményvezetője, aki szerint nagyjából egy évtizeddel ezelőtt is ugyanez volt a helyzet.
Arra a kérdésünkre, hogy miként kezelik a problémát, elmondta: nincsen magára hagyva egy intézmény, mert tankerületi szinten lehet jó megoldásokat találni. Ismertetése szerint van olyan, hogy egy iskola egy alacsony óraszámú rajz szakos vagy ének szakos tanárt nem tud eltartani, de két intézmény már igen. Bevett szokás az is, ha egy tanár akár több iskolában is tanít. – Mondok egy példát: a bagaméri iskolában a kémiát heti négy órában egy Debrecenben is kémiát oktató tanár tanítja – magyarázta Szabó Gyula, aki szerint nagyon fontos a tervezés is, így ha egy intézményvezető tudja, hogy nyugdíjba fog menni valamelyik pedagógus, már előre keres tanárt arra a szakra.
– Már elég hosszú ideje rálátok a humán erőforrás alakulására, ráadásul Hajdú-Bihar megyének egy olyan részében van az iskolánk, ami teljesen peremvidék, nagyon rossz a közlekedés, a vonat nem jár, a busz reggel még elérhető, de visszafelé már bajosabb eljutni a nagyobb városokba. Mégis meg tudtuk oldani, hogy minden szakból legyen tanárunk – mondta Bana Józsefné, a Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola intézményvezetője.
Mint mondta, a matematika oktatásával és a könyvtáros tanári állással voltak gondjaik, de sikerült megoldani mindkettőt. Van egy mérnök végzettségű technikatanáruk, aki az új kormányrendelet értelmében elláthatja a feladatot, miközben matematikatanári végzettséget szerez, a könyvtáros tanári állásra pedig egy egyetemistát vettek fel. Az igazgató hangsúlyozta: az iskolának van gyógypedagógusa, logopédusa, fejlesztő pedagógusa is, úgyhogy panaszra semmi okuk.
– Bár a tantestület átlagéletkora 48 év, idén is sikerült két fiatal kolléganőt felvenni. A diákjaikat is nyomon követik, főleg azokat, akik pedagóguspályára mennek, de már most is van olyan tanuló a debreceni tanítóképző főiskolán, aki jelezte, hogy szeretne Tiszacsegére jönni tanítani.
– Szerencsésnek mondható az is, hogy a legközelebbi település, Újszentmargita tíz kilométerre van, így könnyen megoldható, hogy mindkét iskolában tanítsanak pedagógusaink. Konkrétan arról van szó, hogy hat órában tanít egy angoltanáruk nálunk, náluk pedig a fizikatanárunk három órában, a magyar pedig három órában. Az egy óra utazást pedig be tudjuk számítani nekik a ledolgozott órák számába, mert a kormányrendelet megengedi – ismertette az intézményvezető. Szerinte az iménti példák is illusztrálják, hogy a köznevelési feladatok ellátása nem állhat meg egy-egy iskola kapujában.