– A Magyar Honvédség haderőfejlesztési terve nyomán a magyar védelmi iparnak is számos lehetősége, feladata van – fogalmazott a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, egy szakmai konferencia megnyitóján. Simicskó István felidézte: a XX. század különböző kényszerítő körülményei, a világháborúk felgyorsították a magyar hadiipar fejlődését, azonban ezt a szovjet megszállás nyomán gyakorlatilag teljesen leszerelték, a gyárakat, fegyvereket, lőszereket elvitték.
– A magyar hadiipar azóta többször próbálkozott talpra állni, és most is létezik – jelentette ki a miniszter, aki azt hangsúlyozta: a kormány arra törekszik, hogy a magyar védelmi ipar ismét lehetőségekhez jusson.
Szavai szerint a Magyar Honvédség növekedési pályára állt, a kabinet döntött a védelmi költségvetés növeléséről, és 2024-re a honvédelmi kiadások elérik majd a kétszázalékos GDP-arányt.
Simicskó István szerint a magyar védelmi iparban dolgozni megtiszteltetést és lehetőséget is jelent. A kormány célja, hogy a Magyar Honvédséget ütőképes, jól felszerelt haderővé fejlesszék, amely a modern kor kihívásaival szemben is minden időben képes megvédeni állampolgárait. Ezért arra törekszenek, hogy a magyar védelmi ipart ismét talpra állítsák.
Elmondta: a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési terv is tartalmazza, csökkenteni kell az ország függőségét, szükség van többek között fegyver-, lőszer- és lőporgyártásra. – E tekintetben is egy új korszak, a fejlődés időszaka kezdődött el a honvédségben – emelte ki a miniszter. Simicskó István hangsúlyozta: Magyarország a legbiztonságosabb országok közé tartozik. – Ennek a biztonságnak a megőrzése, erősítése közös ügyünk. Ebben feladata van a katonáknak, a védelmi ipar szereplőinek és az állampolgároknak is – tette hozzá.
A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Védelmiipari Szövetség által szervezett rendezvényen a szakmai előadások mellett bemutatták A magyar hadiipar története – A kezdetektől napjainkig 1880–2015 című könyvet is.