– Majdnem két éve, 2016 júniusában lett kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos. Miért volt szükség a kinevezésére?
– A turizmus az egész világon, így Magyarországon is dinamikusan növekszik. Ezen belül egyre több olyan turista van, különösen a fiatalok, akik különleges élményeket, kalandokat keresnek. Ezenkívül Magyarországon alacsony a várható élettartam, mozgásszegény az életmódunk, és az egyik legtúlsúlyosabb ország vagyunk. Az a feladatom, hogy javítsam az aktív kikapcsolódás, a természetjárás és a kerékpározás feltételeit, és növekedjen az aktív életet élők száma.
A kormány régóta elkötelezett ebben az ügyben, 2010 óta megújult a kékkör, rengeteg turistaházat újítottunk fel, 39 kilátó épült. A kormány már 2011-ben döntött a Rajka–Budapest, a Balaton–Budapest kerékpárút megépítéséről és a Balaton-kör felújításáról, de a megvalósítás akadozott. Majdnem harminc kormány-előterjesztést készítettünk, és hálás helyzetben vagyok, mert a kormány soha nem látott pénzösszegeket biztosít erre a célra: kerékpárutakra, turistaházakra, vízitúra-megállóhelyekre és más turisztikai attrakciókra. Hazánk egészen kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, emellett biztonságos. Ha a szükséges fejlesztések megvalósulnak, akkor minden esély megvan arra, hogy kerékpáros- vagy éppen vízitúra-paradicsommá váljunk.
– Országszerte sok milliárd forintot fordít az állam kerékpárút-fejlesztésekre. Hogyan állnak a beruházások?
– Amikor kineveztek kormánybiztosnak, a nagy programok még csak tanulmánytervek szintjén léteztek. Azóta hosszas közbeszerzési eljárásokon sikerült kiválasztani a tervezőket, hamarosan elkészülnek a tervek, amelyeket még tavasszal engedélyeztetünk. Ha minden jól megy, akkor idén több helyen is elindulhat az építkezés, és jövőre már több nagyobb szakasz elkészülhet. Reményeink szerint 2019-re a Budapest–Balaton és a Rajka–Budapest kerékpárút nagy része járható lesz, és elindul a Balaton-kör felújítása is.
Abban bízunk, hogy néhány éven belül több százezer turista használja majd a kerékpárutakat, ami élénkíti majd a vendéglátóhelyek, éttermek és szálláshelyek forgalmát is. Fontos megemlíteni, hogy hamarosan elkészül a Tiszafüred–Poroszló kerékpárút hiányzó szakasza is, ezzel a Tisza-tavat körbe lehet majd tekerni, és még idén tavasszal átadjuk a Fertőd–Keszthely kitáblázott kerékpáros turisztikai útvonalat.
– Amikor ön ad át valamit, annak különleges hangulata van, mert nem öltönyben, nyakkendőben vágja át a szalagot, hanem kerékpárral, bakancsban vagy sílécen. Régóta ennyire elkötelezett?
– Gimnazistaként egész Magyarországot bebicikliztem, akkor kezdtem ötpróbázni is. Ifjú és bohó egyetemistaként eltekertünk Rómába, később Londonban vettem egy biciklit és hazabringáztam. 2010-ben ötven kerékpáros társaságában ünnepélyesen elvittük a magyar állampolgárságot Erdélybe. Amikor tanítottam, nagyon sok vízi- és sítábort szerveztünk a gyerekeknek. Aztán olyan is volt, hogy Ukrajnából, Rahótól kenukkal leeveztünk a Tiszán, amit nagyon kevesen mondhatnak el magukról.
Ma már a gyerekeim is abban a korban vannak, hogy egyre nagyobb távokat tudnak megtenni. Tavaly körbebicikliztük a Balatont, jött velünk a hatéves fiunk is, előfordult, hogy egy nap 77 kilométert tekert. Már-már úgy érzem, hogy egy-két évem van a gyermekeim előtt, aztán pedig csak remélni tudom, hogy elvisznek magukkal.
– Növekszik a kerékpárral kikapcsolódók száma a fejlesztéseknek köszönhetően? Mérhető ez egyáltalán?
– Sajnos pontos adatokkal nem rendelkezünk, mert vidéken nincsenek kerékpárszámláló kapuk. Most biztosítottunk forrást a Magyar Közútnak 20 mobil számláló beszerzéséhez, mert a tervezéshez, a fejlesztések értékeléséhez elengedhetetlenek a megfelelő információk. Kisköréről kapjuk szinte az egyetlen adatot, ahol az áthaladó bicikliseket a gátőrök strigulázzák. Ebből az látszik, hogy egy év alatt 20 ezerről 31 ezerre, több mint 50 százalékkal növekedett a kerékpárosok száma annak köszönhetően, hogy megszűnt az átmenő autóforgalom a Tisza-tó körüli gáton.
A fejlesztéseket mindenhol nagyon hamar megtalálják a bringások. A Velencei-tó melletti kerékpárúton például hétvégenként egymásba érnek a biciklisek, de nagyon sokan használják a nemrég átadott Nyíregyháza–Tokaj kerékpárutat is. Ha valahol komolyabb kerékpáros-fejlesztés valósul meg, ott megsokszorozódik a biciklisek száma.
– A közelmúltban jelentették be, hogy a kormány tízmilliárd forintot fordít a költségvetésből a kisvasutak felújítására 2020-ig. Megéri a befektetés?
– A kisvasutak vonzó turisztikai attrakciók, több mint egymillió jegyet váltanak évente rájuk, és mostanában évről évre 15 százalékkal növekszik a forgalmuk. Szerencsére Magyarországon elég sok erdészeti kisvasutat sikerült megmenteni, de némelyik olyan rossz állapotban van, hogy a bezárás fenyegeti. Úgy gondoljuk, hogy a 21 kisvasutunkat nem csak megőrizni, hanem fejleszteni is érdemes.
– Mire terjed ki a program?
– A legrosszabb állapotban a lillafüredi kisvasút van, ahol már többször előfordult, hogy kisiklott egy-egy vonat. Ezt a szakaszt, csakúgy, mint a királyrétit és a mátrait mindenképpen fel kell újítani. Ezenkívül több helyen tervezzük továbbépíteni a meglevő szakaszt, így például a gemenci kisvasút egyik végállomását közelebb visszük Szekszárdhoz. A tervezésre másfél milliárd forintot fordítunk, további 8,5 milliárd forintot pedig a pályák felújítására költünk. Hosszabb távon pedig vagonok és mozdonyok beszerzésére is szükség lesz.
– A híradások szerint nagy változások várhatók a lovas- és a vízitúra-útvonalakon is. Itt mi fog történni?
– Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, amely keresztüllovagolható, ezért érdemes lovasturisztikai útvonalakat kijelölni és megfelelő távolságonként pihenőhelyeket kialakítani. Északkelet-Magyarországon már idén megkezdődhet ezek létrehozása. Magyarország szelíd, békés, mégis vadregényes folyóival egy európai vízitúra-paradicsommá válhatna. Ehhez azonban megfelelő színvonalú szolgáltatásokat kell biztosítani, ezért a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel kétszáz vízitúra-megállóhelyet újítunk fel vagy alakítunk ki, amelyek közül többet már idén nyáron birtokba is vehetnek a túrázók.
– A kormány kísérleti jelleggel a Felső-Tisza-vidéken és a Bodrogon elindítja a nyaralóhajó-turizmust. A programra 4,6 milliárd forintot szánnak, amelyből húsz hajót vásárolnak, kijelölik a vízi utakat és kikötőket építenek. Mikor lehet igénybe venni a szolgáltatást?
– Európa tizennégy országában működik a nyaralóhajózás. A nyaralóhajókat úgy kell elképzelni, mint egyfajta vízen úszó lakókocsikat, amelyek 4-14 személyesek lehetnek, lassan, óránkénti 8-10 kilométeres sebességgel haladnak, és jogosítvány nélkül vezethetők. Indításnak a Tisza-tavat, fölötte a Felső-Tiszát és a Bodrogot jelöltük ki.
Úgy tervezzük, hogy jövő nyárig kiépülhetnek a kikötőpontok és elindulhatnak az első hajók. A Mahart húsz hajóval indulna, de bízunk benne, hogy a kezdeményezés vonzani fogja a magántőkét, és további hajóflották is megjelennek majd. Hozzáértők szerint egy ekkora vízfelület 200-300 nyaralóhajót is elbír, ami alapvetően megváltoztatná a térség turisztikai vonzerejét, komoly gazdaságélénkítő hatással lehetne a régióra és nagy változást jelentene a térség településeinek életében.
– Az elmúlt hónapokban több, a téli sportokkal kapcsolatos beruházásról is tartott tájékoztatót. Nehéz a szomszédos országok lehetőségeivel versenyezni? Mi a cél ezekkel a fejlesztésekkel?
– Magyarországon körülbelül ötszázezer ember síel, akik döntően Ausztriába, Olaszországba, Szlovákiába vagy Franciaországba járnak. Ezekkel az országokkal természetesen nem lehet versenyezni, de az látható, hogy a jobb hazai pályáknak is komoly látogatottságuk van. Ezért a kormány úgy döntött, hogy ha egy vállalkozó hajlandó itthon e területen fejleszteni, akkor a költségek maximum 30 százalékát az állam átvállalja. Ezzel a lehetőséggel a mátraszentistváni és az eplényi sípálya tulajdonosa is élt.
Mátraszentistvánban például egy 850 milliós beruházáshoz, amely tartalmazott új felvonót, víztározót, hóágyúkat, ratrakokat (hótaposógépek – a szerk.), 150 millió forint támogatást biztosítottunk. Ezeken a helyszíneken olyan felvonórendszert építettek, amelyek alkalmasak akár a kerékpárok szállítására is. A bringásoknak külön pályákat alakítanak ki, akik így – a bakancsos turistákkal együtt – tavasztól őszig használhatják a felvonókat. Ezek a beruházások a környék turizmusára is jótékony hatással lesznek.
– Miért tartja fontosnak a vándortáborozás újraindítását?
– A fejlesztések mellett nagyon fontos a szemléletformálás, hogy legyenek, akik a kerékpárutakat, turistaházakat használják. Különösen figyelnünk kell a gyerekekre, akiknek nagyszerű számítógépes játékaik vannak, de nagyon fontos, hogy megszerettessük velük a valódi élményeket is. Vonzó, trendi kalandokat kell kínálni nekik.
Vándortáborokat nehéz szervezni, de ezt a terhet levettük a tanárok válláról. Ezért építettünk ki gyalogos, vízi és bringás vándortábor-útvonalakat, ahol megszerveztük a szállást, étkezést és programokat is, mindezt a kormány támogatásának köszönhetően egy hétre 21 ezer forintért. Célunk, hogy évente tízezer gyereket elvigyünk vándortáborozni, akik ősszel majd elmesélhetik az osztálytársaiknak a nyári kalandjaikat.