Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kapott mandátumot, hogy szövegszerű javaslatot tegyen mind az öt kifogásolt pontban, és érvényt szerezzen a magyar álláspontnak – tájékoztatott Lázár János az ENSZ migrációs tárgyalássorozatáról.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: Magyarország harcba száll azért, hogy érdemben befolyásolni tudja az elképzeléseket, és egészen addig a tárgyalóasztal mellett marad, amíg erre van lehetőség.
Visszautasította az ENSZ azon állításait és javaslatait, miszerint a migráció megállíthatatlan folyamat, kedvező lenne a gazdaságra, és minden bevándorlónak letelepedést, munkahelyet kellene biztosítani.
Szerinte ha ez korábban érvényben lett volna, akkor az 500 ezer, magyar határhoz érkező illegális bevándorlónak is lehetőséget kellett volna adni, hogy itt letelepedjen, és nekik munkahelyet kellett volna biztosítani.
A miniszter bírálta, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, a gazdasági bevándorlóknak pedig biztonságos, szabályozott útvonalat kellene kialakítani.
Vállalhatatlannak, az ország érdekeivel ellentétesnek ítélte, hogy az ENSZ szerint meg kellene szüntetni a jogi és fizikai akadályokat, átjárhatóvá kellene tenni a határokat.
– Ez Afrikában hatvanmillió embernek jelentene meghívót, akik szociális támogatásokra lennének jogosultak, és munkát kellene nekik adni – hívta fel a figyelmet.
Kiemelte azt a pontot is, amely szerint bárki bárhol születik, alapvető emberi jogként részesülne az unióban kiharcolt és megdolgozott jobb életből. Ez gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét.
Beszámolt arról is, hogy a Stop Soros törvénycsomag társadalmi egyeztetésén mintegy kilencszázan nyilvánítottak véleményt, és a további szigorítás mellett foglaltak állást, arra biztatták a kormányt, tiltsa ki Magyarországról Soros Györgyöt. Utóbbira a magyar alkotmányos rend magyar állampolgár esetében nem ad lehetőséget, és nem is célja a kormánynak.
Azzal indokolta a jogszabály-módosítást, hogy fizikai és jogi értelemben is eltűnjenek a kiskapuk, s minden szervezetet megállítsanak, amely a magyar állam érdekeivel ellentétben az illegális migrációt támogatja vagy szervezi.
A Belügyminisztérium engedélyéhez és nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötnék azon szervezetek működését, amelyek harmadik országbeli emberek magyarországi belépését szponzorálják, szervezik, támogatják. Aki engedély nélkül folytat ilyen tevékenységet, az először egy ügyészségi felhívást kap, majd törlik az adószámát és bírságot szabnak ki rá.
Az érintettek kötelesek külföldről származó bevételeiket bejelenteni a NAV felé, s 25 százalékos illetéket befizetni, ami a határvédelmi költségvetésbe megy. Szerinte „szinte borítékolható”, hogy a törvénycsomag elfogadása után az EU kötelezettségszegési eljárást indít. „Ebben a kérdésben megállíthatatlanok vagyunk” – jelentette ki.
Az Elios-üggyel kapcsolatos kérdésekre úgy fogalmazott: nem tudja függetleníteni a választási kampánytól, hisz a hódmezővásárhelyi beruházás lassan tíz éve történt, az OLAF mégis most hozta nyilvánosságra a jelentést. Szerinte az ügy lényege, hogy Orbán Viktor érintettségét akarják igazolni, ám ennek semmi alapja nincs.
Az objektivitás szempontjából aggályosnak tartotta, hogy a vizsgálat magyarok feljelentése alapján indult és magyarok folytatták le. Hangsúlyozta: a jelentés egy vélemény, a végső szót még senki nem mondta ki, a dokumentumokat megkapják a magyar hatóságok és az EB is. Ha az EB megküldi korrekciós megállapításait, nyilvánosságra hozzák az OLAF-jelentést – közölte.