A döntés nem jogerős, a gyanúsított és az ügyészség is fellebbezett ellene. A kényszerintézkedést a Fenyő János médiavállalkozó ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében rendelték el. Gyárfás Tamás úgy fogalmazott, semmi köze nincs a témához.
Bánáti János, a gyanúsított védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: az a döntés született, hogy az ügyészség által indítványozott házi őrizetre nincs szükség. Gyárfás Tamás húsz éve azzal a tudattal él, hogy milyen hírek jelentek meg vele kapcsolatban. Egész életében Magyarország érdekét szolgálta, és bár gyakran távozott külföldre, nem azért, hogy elmeneküljön az eljárás elől: mindig hazatért, megjelent, amikor kellett.
A nyomozóhatóság folytatja az eljárást, várhatóan sor kerül újabb meghallgatásokra, Gyárfás Tamás mindig pontosan megjelenik majd – közölte Bánáti János.
A hangfelvételről úgy fogalmazott, azon félmondatokat, adott esetben nem is érthető szavakat lehet kivenni. A hordozó elemzésébe semmilyen módon nem mennek bele a nyilvánosság előtt – szögezte le. Hozzáfűzte: még a nyomozóhatóság sem tette fel ezt a kérdést Gyárfás Tamásnak, nem mentek végig a szöveg elemzésén, nem kellett arról nyilatkozni.
Ismertette: a törvény előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványnál kötelezően előírja, hogy a védőnek és a terheltnek minden iratot át kell adni, amit a bíróság megkap. Amikor nem előzetest, csak házi őrizetet indítványoznak, biztosítani szükséges a terheltnek és a védőnek, hogy megismerjék az ügyészi indítványt alátámasztó bizonyítékokat, kivéve, ha ez a nyomozás érdekét veszélyezteti.
A meghallgatás elején Bánáti János felvetette, hogy van „néhány kötet”, és szeretné tudni, a több tízezer oldalból melyeket tanulmányozhatja, amivel nem sérti a nyomozás érdekét. Erre az ügyész azt válaszolta, hogy semmit nem ismerhet meg az iratokból. Az „összevágott”, „hevenyészett” hangfelvételen kívül tehát semmiféle bizonyítékról nem tudnak – mondta Bánáti János.
Hangsúlyozta: Gyárfás Tamás állítólagos tette csak akkor lehet bűncselekmény, ha miután rábírta Portik Tamás vállalkozót arra, hogy közvetítse a felbujtást, utána ő rábírta az elkövetőt a bűncselekményre. Gyárfás Tamást ugyanis „a felbujtó felbujtásával gyanúsítják” – fogalmazott.
Kijelentette, nem tártak eléjük semmiféle bizonyítékot. Csak a hangfelvételről tudnak, de azt nem kellett eléjük tárni, mert a hordozót Gyárfás Tamás adta át: már másnap leadta a borítékot, miután megtalálta azt a levélszekrényében. Ez tavaly ősszel történt. Az ügy nem jutott odáig, hogy követeljenek tőle valamit – emelte ki Gyárfás Tamás.
A bírói ítélethez ennél sokkal több kell – hangoztatta Bánáti János. A törvény kimondja, hogy alapos gyanú és kétséget kizáró bizonyítottság szükséges. Az sem biztos, hogy lesz vád – vélekedett. A hangfelvételt „feltehetően csak az készíthette”, akivel Gyárfás Tamás beszélt. Ez nem kétséges, hogy Portik Tamás – jelezte az ügyvéd.
Kitért Gyárfás Tamás és Portik Tamás kapcsolatára, amelyet felületesnek nevezett. A viszonyuk egy ingatlanbérlettel kezdődött a kilencvenes években: Portik Tamás bérelte a korábbi úszószövetségi elnök egy ingatlanát. Ezt követően alkalmi, teljesen rendszertelen kapcsolat állt fenn kettejük között, évente egyszer-kétszer találkoztak, de volt, hogy évekig nem. Volt egy ingatlancsere-ügylet is a kétezres évek közepén, amellyel Gyárfás Tamás gazdaságilag rendkívül jól járt.
Tasnádi Péter vallomását nem tárták eléjük, arra nem kívánnak reagálni – közölte egy kérdésre Bánáti János.
Gyárfás Tamás elfogásáról Bánáti János azt mondta, arra az utcán került sor. Úgy fogalmazott ugyanakkor, hogy elfogni azt kell, aki menekül, a korábbi úszószövetségi elnök pedig az elmúlt húsz évben soha nem menekült, és ezután sem fog.
Gyárfás Tamás jelezte: csütörtökön beszélt a FINA vezetőivel, akik bíznak benne. A pénteki döntés nem veszélyezteti, hogy részt vegyen a jövő heti budapesti vízilabda-kongresszuson.
Az Országos Rendőr-főkapitányság múlt kedden tette közzé, hogy tavaly október 31-e óta folytatják a nyomozást a Fenyő János ellen mintegy húsz éve elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később a Gyárfás Tamás előállítására vonatkozó MTI-megkeresésre közleményben reagáltak. Kiemelték, hogy elfogták, majd előállították a 69 éves Gy. Tamás budapesti lakost. Gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették.
Az ugyanebben az ügyben március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamás vállalkozót is emberölésre felbujtással gyanúsítják.
Bánáti János ügyvéd szerdán azt írta a honlapján: Gyárfás Tamás a kihallgatásán tagadta, hogy két évtizede arra utasította volna P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. A korábbi úszószövetségi elnök többórás vallomásban részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, majd az ezt követő „megbékélést”, és leírta P. T.-vel való kapcsolatát is – közölte.
Csütörtökön a Fővárosi Főügyészség közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: házi őrizet elrendelését indítványozta. Ennek értelmében Gyárfás Tamást hazaengedték. Megállapították, hogy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése szükséges és indokolt. A legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás helyett azonban házi őrizetre tettek indítványt, nyomkövető technikai eszköz alkalmazása mellett.
BŰNPÁRTOLÁSSAL GYANÚSÍTANAK EGY VOLT FŐÜGYÉSZT A FENYŐ-GYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATBAN
Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsította meg a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban I. S. P. volt főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken – tudatta közleményben a KNYF.
A gyanúsítás minden pontját cáfolni fogjuk – mondta el az MTI-nek Papp Gábor, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész védője.
Papp Gábor úgy fogalmazott: „abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan” a gyanúsítás.
Hangsúlyozta: Ihász Sándor végig törvényesen végezte ügyészi munkáját. Közölte azt is, hogy panaszt tettek a gyanúsítás ellen, és a cáfolatot a későbbiekben részletesen kifejtik az ügyészségnek.
A KNYF közleményében az áll: a gyanú szerint a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően tudta, hogy a Fenyő János elleni gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.
A KNYF szerint I. S. P. 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.
A KNYF szerint I. S. P.-nek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.