Az európai vállalkozások 38 százaléka rendszeresen használ veszélyes anyagokat, amelyek évente 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség tegnapi sajtótájékoztatóján.
A szervezet ezért kétéves kampányt indít Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok kezelése címmel, amelynek célja, hogy tisztában legyünk azzal, milyen veszélyes anyagokkal találkozunk a munkahelyünkön, ezek milyen ártalmakat okozhatnak és mit tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket.
Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, a veszélyes anyagok listája sokkal bővebb, mint azt a legtöbben gondolnák. Ráadásul sok munkavállaló úgy találkozik ezekkel – például vízkőoldóval, formaldehiddel, kőporral, aerosolokkal –, hogy a kockázatokkal sincs tisztában.
Az európai munkakörülmény-felmérés szerint az unióban megkérdezett dolgozók 18 százaléka számolt be arról, hogy munkaidejének legalább a negyedében vegyipari termékekkel érintkezik. Széles körben használják ezeket az iparban, a mezőgazdaságban, de ugyanígy az egészségügyben, az autószerelő-műhelyekben és olyan szakemberek is, mint a fodrász, a hegesztő vagy a szobafestő.
– Gyakran feltételezzük, hogy a veszélyes anyag kifejezés csak ártalmas vegyszerekre vonatkozik, pedig hétköznapi anyagok is okozhatnak egészségügyi gondokat. Ezt mutatja annak az iskolai szakácsnőnek az esete is, aki egy kicsi, rosszul szellőztetett konyhában, a liszttel végzett munkája miatt lett súlyos asztmás beteg. Munkáltatóját 200 ezer font (körülbelül 80 millió forint) kártérítésre kötelezték – számolt be a helyettes államtitkár.
A munkaadónak azonban nemcsak a büntetés elkerülése miatt érdeke szigorúan betartani a munkavédelmi előírásokat, hanem azért is, mert ha kevesebb a beteg dolgozó, növekszik a termelékenység és versenyképesebb a vállalkozás.
A megelőzésre a legjobb megoldás a veszélyes anyagok helyettesítése, de ha ez nem lehetséges, akkor fontos, hogy biztosítsák a dolgozók védőeszközeit, és rendszeresen tartsanak munkavédelmi oktatást.
Balogh Katalin, a munkavédelmi ügynökség nemzeti fókuszpontjának vezetője elmondta: a követendő pozitív példákat szeretnék fókuszba állítani a Helyes Gyakorlat Díj pályázattal is, amelyre 2018. decemberig jelentkezhetnek a 100 főnél kevesebb, illetve a 100 főnél több főt foglalkoztató vállalkozások.