A Híradóban kiemelték: továbbra sem enyhül a nyomás a déli határon. Múlt hét óta jócskán megugrott az illegálisan próbálkozók száma a magyar-szerb határon, több helyen is. Ásotthalomnál előző nap 23, szerda hajnalban Mórahalomnál 40 embert fogtak el. Az elmúlt egy hétben majdnem elérte a félezret az illegális határátlépések száma, korábban hónapok alatt volt ennyi – hangzott el a Híradóban.
Az M1 tudósítója Mórahalomról bejelentkezve azt mondta: a megnövekedett határátlépési kísérletek oka az lehet, hogy Szerbiában 6800-7000 migráns van, aki nem akar még egy telet ott tölteni, ezért most minden útvonalon próbálkozik. A tudósító azt is mondta, hogy a helyiek – különösen a határhoz közeli tanyákon élő gyerekesek, idősek – félnek.
Többen betöréstől tartanak – mondta a tudósító, de megjegyezte: erre az elmúlt időszakban és korábban sem volt példa.
IOM: az embercsempészek milliárdokat keresnek a menekültválságon
Az embercsempészek évente mintegy 35 milliárd dollárt keresnek a menekültválságon, ez pedig a fegyver- és kábítószer kereskedelmet követően a harmadik legjövedelmezőbb tevékenységet jelenti a bűnözők számára – mondta William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója a Reuters hírügynökségnek adott szerdai interjújában.
A pénz legnagyobb részét az embercsempészek azoktól zsebelik be, akik a Földközi-tengeren keresztül akarnak hazájuk nyomorúságos állapotai elől elmenekülni. Az idén már mintegy 1700 menekült vesztette életét a veszélyes tengeri átkelés közben, tavaly hozzávetőleg 5000, 2015-ben pedig 3700 halálos áldozat volt, akikről egyáltalán tudomást szereztek – tette hozzá.
„Mennyi holttest sodródhat a Földközi-tengeren, vagy van elásva a Szahara homokjában?” – kérdezte Swing.
„Ez egy tragédia, és ezért próbáljuk a migránsokat óva inteni az embercsempészektől. Hiszen ők jelentik az igazán nagy problémát. Évente 35 milliárd dollárról van szó, és tudjuk, hogy sokat keresnek a Földközi-tengeren” – hangsúlyozta Swing.
Az észak-afrikai Líbia vált az Európa felé tartó migránsok egyik legfontosabb tranzitországává, ahol Moammer Kadhafi diktátor 2011-es meggyilkolása óta gyakorlatilag teljes a káosz, az állami fenntartású menekülttáborokban pedig borzalmas állapotok uralkodnak a szemtanúk beszámolói szerint.
Swing sürgette a kormányokat, hogy a migrációt kiváltó okok kezelésére összpontosítsanak, vagyis a konfliktusokra, ivóvízhiányra, valamint a gazdag és szegény országok közötti hatalmas különbségekre.
Ugyanakkor az IOM főigazgatója leszögezte: „a migráció nem egy megoldandó ügy, hanem az emberi valóság része, amelyet felügyelni és igazgatni kell”.
A menekültügyi válságot Európában emellett egy eddig soha nem tapasztalt, migránsok elleni irányuló közhangulattal mélyült el – panaszolta az IOM-főigazgató. Hozzátette: mindezt olyan feltételezések szítják, hogy a menekültekkel terroristák is érkeznek Európába.
Ugyanakkor szerinte a történelem során a migrációnak túlnyomóan pozitív hatásai voltak.