Egymás után „ébrednek rá” az ellenzéki pártok és szimpatizánsaik, hogy a Fidesz–KDNP „bizonyosan” csalással nyerte meg a 2018-as országgyűlési választást. Közösségi médiafelületeken már hétfőn terjedőben volt az a nézet, miszerint a kormánypártok valójában csak a szavazatok 24 százalékát kapták, a többit „négy ember vitte be” nekik vagy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) központjába vagy a 106 egyéni választókerület 10 285 szavazókörébe. A Választas.hu rövid leállása miatt néhányan annak a lehetőségét is felvetették, hogy orosz hekkerek manipulálták az eredményt.
Ameddig az ellenzéki politikusok azt hitték, hogy a magas választási részvétel kormányváltó hangulatot jelez, egyikükben sem fogalmazódott meg a csalás gyanúja. Az NVI-hez nem érkezett panasz, és a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának támogatását élvező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sem számolt be komolyabb jogsértésről.
Többnyire csupán olyan kifogásaik voltak, minthogy a fülkéken nincs függöny vagy papírból vannak. Sőt, például Molnár Gyula, az MSZP azóta lemondott elnöke újságíróknak azt mondta, a választás a demokrácia ünnepe, és a mostani voksolás reményei szerint piros betűs ünnep lesz. – Sokan mentek el, a döntés biztos, hogy legitim lesz – tette hozzá a Híradó tudósítása szerint.
A választás legitimitását a kétharmados eredmény ismeretében sem kérdőjelezték meg. Balliberális véleményvezérektől elhangzott ugyan, hogy a Fidesz–KDNP-nek „lejtett a pálya”, illetve hogy kisebb visszaélések előfordulhattak, de egyértelmű és döntő vereségük törvényszerűségét vonták kétségbe. Ehelyett inkább egymásra mutogattak: a szocialisták az LMP-t hibáztatták a kétharmadért, mivel a zöldpárt egy-két körzettől eltekintve elzárkózott a kormányellenes csodafegyvernek tartott koordinált jelöltállítástól.
– A választások technikai lebonyolítása szakmailag megfelelő és átlátható volt – jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézményi és Emberi Jogi Hivatalának vezetője hétfői budapesti sajtóértekezletén. Douglas Wake azt is elmondta: a választási bizottságok jól ellátták feladatukat, és általában élvezték a jelöltek és a pártok bizalmát.
Egészen keddig. Azóta viszont a Demokratikus Koalíció, az LMP, a szocialisták, de még az országos lista állítására is képtelen, Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt is a szavazatok újraszámolását, a jegyzőkönyvek ellenőrzését követelik az ellenzéki sajtó támogatásával. Utóbbira példa a Baranya 04. egyéni választókerület esete.
Ott a Fidesz–KDNP színeiben induló Nagy Csaba 11 ezer szavazattal utasította maga mögé az MSZP–Párbeszéd jelöltjét (a kormánypárti induló csaknem 50 százalékot, a legerősebb ellenzéki 26,6-ot ért el). Az egyik szavazókörben tévedésből 25 szavazólappal többet adtak ki, mert a nemzetiségi választók a nemzetiségi listás szavazólap mellett nem egyéni szavazólapot, hanem pártlistás szavazólapot kaptak.
Az Index erre – mintha 25 szavazaton múlott volna a választókerület sorsa – egyből „durva hibát” kiáltott, amiből szerintük a Fidesz profitált, jóllehet országosan az első és második helyezett, a Fidesz–KDNP és a Jobbik között 1,6 millió voks a különbség.
Az efféle marginális esetekből az ellenzék fáziskéséssel igyekszik országos botrányt keverni, s ezt meglovagolva Gyurcsány Ferenc már azt is bejelentette: nem hajlandó elfogadni a vasárnapi eredményt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az NVI keddi közlése szerint sem hozzájuk, sem a Nemzeti Választási Bizottsághoz nem érkezett tegnap délutánig egyetlen „hatáskörükbe tartozó, érdemi jellegű kifogás, konkrét panasz vagy jogorvoslati kérelem” sem.
– A választás jogi és politikai értelemben is legitim volt, ezt mindenekelőtt a kiugróan magas részvételi arány jelzi. A kétharmados kormánypárti sikert követően „természetesen” a kétségbeesett ellenzéki pártoknak és sajtójuknak nem maradt más lehetősége, mint – ahogy erre számítani is lehetett előzetesen – a választások illegitim mivoltának hangsúlyozása, ami teljesen alaptalan és több szempontból is visszás – értékelte az ellenzék ellentmondásos viselkedését az Alapjogokért Központ vezetője.
Szánthó Miklós hangsúlyozta: az ellenzéki pártok delegáltjai is ott ültek a választási bizottságokban, tehát ha lettek volna „rendszerszintű visszaélések”, azokat nekik már vasárnap jelezniük kellett volna, és a rendelkezésre álló jogorvoslati utakat igénybe kellett volna venniük.
– Az utólagos okoskodás azért is visszás ezek mellett, mert vasárnap napközben az ellenzéki vezetők és újságírók még a magas részvételi arány fontos és legitimáló erejéről beszéltek – idézte fel Szánthó Miklós, majd a bíróság által elítélt aktivista, Gulyás Márton felvetésére válaszul közölte: az ellenzék anyagi helyzetét elnézve nem valószínű, hogy megtagadnák a mandátumok felvételét, hiszen azzal óriási támogatásoktól esnének el. Ha ezt mégis megtennék, igazából nem a kormányzatot fricskáznák meg, hanem saját szavazóikat csapnák arcon.
Megjegyzendő: a hatályos törvény szerint a választási jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése esetén bárki benyújthat kifogást, de úgy, hogy annak legkésőbb az elkövetéstől számított három napon belül – vagyis legkésőbb ma délutánig – meg kell érkeznie a választási bizottsághoz.