A szervezők szerint húszezren, a valóságban legfeljebb kétezren vettek részt az Elnököt a köztársaságnak! nevű csoport demonstrációján, ahol Majtényi László mondott beszédet. A baloldal bukott köztársaságielnök-jelöltje, a Soros Györgyhöz köthető Eötvös Károly Intézet igazgatója mégis „kritikus tömegként” értékelte hallgatóságát – amelynek soraiban Gyurcsány Ferenctől kezdve Karácsony Gergelyig számos baloldali politikus megjelent.
Egyik kezét zsebre téve Majtényi azt fejtegette, hogy Orbán Viktor délelőtti beszédében „nem talált túl sok értelmet”, a miniszterelnök csak „brüsszelezett” és fenyegető birodalmakról ejtett szót. A miniszterelnököt a KGB főnökének kiváló barátjaként emlegette az egykori ombudsman, aki többször is reményét fejezte ki a kormány bukását illetően. Majtényi agymosásnak nevezte a kvótaellenes népszavazás kampányát, üdvözölte, hogy Strasbourgban két menekült pert nyert Magyarország ellen, és miközben sajtószabadságot követelt, arról beszélt, hogy „az Orbán–Habony–Mészáros–Vajna-sajtóbirodalom megszüntetését akarjuk, nem akarunk politikai heccsajtót”.
– Magyarországon nincs szabadság, egyenlőség és testvériség sincsen – ezek már az MSZP elnökének, Molnár Gyulának a szavai. A szocialista politikus a Szabad Sajtó-díj átadásán kifejtette: nincs szabadság, mert Magyarországon több mint négymillió embernek semmilyen vagyona nincs.
Nincs testvériség sem, hiszen nem a közös célokért, hanem néhány tucat ember meggazdagodásáért dolgoznak és adóznak az emberek – folytatta a mintegy százfős hallgatósága előtt. Ugyanezt hangoztatta egy nappal korábban Miskolcon, és az is megjelent mindkét beszédben, hogy amíg a Fidesz a gazdagokat képviseli, addig az MSZP a szegények képviselője kíván lenni. Ehhez csatlakozott Botka László is Szegeden tartott megemlékezésén. Az MSZP elnökének és miniszterelnök-jelöltjének beszédeiben központi helyet foglalt el az is, hogy az 1848-ban írt 12 pont követelései szerintük újra aktuálissá váltak. Molnár egyébként a demokrácia helyreállítása mellett arra is ígéretet tett, hogy el fogják venni a felvásárolt újságokat azoktól, akik közpénzen vették meg azokat.
Az Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) a Pilvax kávéháznál tartotta rendezvényét. A párt elnöke azt állította: Orbán Viktor az elmúlt hét évben feldúlta a demokráciát. Hallgatóságát felszólította, hogy merjenek szabadok lenni, tudjanak jó magyarok lenni, és akarjanak európaiak lenni. Az európai értékek legfontosabb részének az emberi méltóság tiszteletét nevezte, amit – mint mondta – a mai kormány „sutba vet”. Úgy vélte továbbá, hogy a demokratáknak tudniuk kell kezet fogni, mert a demokrata nem lehet gőgös és nem diktálhat, nem követelheti magának a kizárólagos jogot az igazság képviseletére. – A DK soha nem fogja megengedni, hogy diktáljanak nekik, sem kormányoldalról, sem az ellenzékből – jelentette ki.
Az LMP ugyancsak a Pilvaxhoz szervezett összejövetelén Szél Bernadett azt hangoztatta: a függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze a forradalmi eseményeket napjainkkal. A párt társelnöke szerint ebből a szempontból kell feltenni azt a kérdést, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári vagy az első felelős kormány akarta-e volna a paksi bővítést. Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke egy eljövendő rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár majd együtt a kormány leváltásával. Szerinte nem kell félni a forradalom szótól, hiszen kis forradalmak már most is történnek. Mint fogalmazott, ezekből a kis forradalmakból születik a győzelem, akkor is, ha „vannak megalkuvó emberek, és férgek is”. Hadházy kijelentésére Schiffer András, az LMP volt frakcióvezetője Facebook-oldalán úgy reagált, a mai nap a nemzeti büszkeség és összetartozás ünnepe is: ezen a napon kivételesen nem kellene egymást sem leférgezni, sem a magyar nemzetből kitagadni.
Megtartotta első március 15-i gyűlését a Momentum Mozgalom is. A párt elnöke, Fekete-Győr András párhuzamba állította magukat az 1848-as forradalmárokkal, mondván mind két történet arról szól, hogy egy maroknyi fiatal összefogott és mert nagyot álmodni. A városligeti pikniken körülbelül négyszázan gyűltek össze, Fekete-Győr arról beszélt előttük, hogy „kezünkbe kell venni a sorsunkat”, és olyan országot építeni, ahonnan senki nem akar elmenni.
A Párbeszéd Magyarországért a budai Várban, Táncsics Mihály egykori börtöne előtt tartott gyűlést. Karácsony Gergely, a párt társelnöke a negyedik köztársaság megalapításának feltételeiről beszélt, és a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését szorgalmazta, ami szerinte a jobbágyfelszabadításhoz fogható vívmány lenne.
Gödöllőn egy új politikai mozgalom zászlóbontásának lehettek tanúi az emberek. A település polgármestere, Gémesi György hivatalosan bejelentette az Új Kezdet elnevezésű párt megalakulását, amely közlése szerint a Józan ész forradalma első szakaszának lezárultából következik. Az egykori MDF-es alelnök, korábbi országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a pártnak a nemzeti minimum alapján megfogalmazott 12 pontot kell megvalósítania. Ebben többek között a korrupció intézményes felszámolását, valódi társadalmi párbeszédet, erős, független önkormányzatokat és élhető vidéket követelnek.
Többet szerepel az ellenzék
Az ellenzéki pártok nagy arányban kapnak teret a főműsoridős híradókban, így kérdés, miért beszélnek a sajtószabadság végéről – állapította meg a Nézőpont Intézet. Az elemzés szerint a hírműsorok szerkesztésekor az „egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok, egyharmad ellenzéki” arány az „egészséges”, ez kevés csatorna esetében érvényesül, leginkább az M1-nél és a TV2-nél. Az RTL Klubon 42, a Hír TV-n 45, az ATV-n 54 százalék volt tavaly az ellenzéki megszólalók aránya. A kvantitatív adatok szerint a hírek fogyasztói olyan mértékű ellenzéki állásponttal találkoznak, hogy egyáltalán nem lehet azt mondani, teljes kormányzati médiauralom lenne – fűzték hozzá.