Intézkedéseket dolgoz ki a Soros-terv megakadályozása érdekében a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére – közölte tegnap a tárca vezetője az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén. Rogán Antal felidézte: az elmúlt években felerősödtek Brüsszelben az Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazó hangok, s a szavakat tettek is követték. – Magyarországot és a magyar kormányt, amely védi a nemzeti szuverenitást, éppen ezért számos támadás érte és éri folyamatosan.
A nemzetek feletti Európa reális fenyegetés, s a megvalósítása felé vezető folyamat része, hogy egyre inkább megnyitják az illegális migráció legálissá tételének lehetőségét. A magyarok azonban soha nem járultak hozzá ahhoz, hogy a szuverenitás úgy csökkenjen, hogy egyre több jogkört adnak át Brüsszelnek – jelentette ki a politikus, hozzátéve: Magyarország ragaszkodik az eredeti uniós alapszerződéshez. Rogán Antal közölte: a kormány azért tartja lényegesnek a nemzeti konzultáció intézményét, mert fontosnak véli a demokráciát.
– Lehetővé kell tenni, hogy az emberek elmondják a véleményüket, és nem emlékszem, hogy korábban más kabinet rendszeresen lehetőséget biztosított volna erre – fogalmazott a politikus.
– Miután az aktív többség a nemzeti konzultáción elutasította a Soros-tervet, a kormány, ahogy ez tőle elvárható, érvényt kíván szerezni az eredménynek – állapította meg kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint a kormány az Európai Tanácsban a Soros-tervhez kapcsolódó ügyekben vétóval élhet. De nagyon fontosnak tartja azt is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák az európai döntéshozókat és az állampolgárokat arról a magyar álláspontról, amit a nyugati sajtó és a liberális véleményformálók rendszeresen kiforgatnak, eltorzítanak.
– A magyar kormány a nemzeti szuverenitást és az Európai Unió valamennyi polgárának biztonságát védi, amikor a Soros-tervet elutasítja. Ez egy legitim, európai álláspont, amit nagyon sokan osztanak Európában – hangsúlyozta az alkotmányjogász. Mint mondta, az Alkotmánybíróság szerint az uniós döntések nem sérthetik Magyarország alkotmányos identitását, így adott esetben a testület az utolsó védvonalat jelentheti Brüsszellel szemben.
– Elkerülhetetlen az is – fűzte hozzá –, hogy a külföldről támogatott szervezetekről szóló jogszabály rendelkezéseinek a legszigorúbban érvény szerezzenek. Egyértelműen látszik ugyanis, hogy Soros György be akar avatkozni a választásokba. Azt is ki kell vizsgálni, hogy milyen mélyen épültek be az igazságszolgáltatásba és az államigazgatásba a Soros György által szponzorált személyek – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Lényegében erre figyelmeztetett Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is. – Míg a hagyományos felfogásban egy állam szuverenitásának védelme általában más államokkal szemben merült fel, addig XXI. század elejére a döntéshozatalra egyre nagyobb mértékben bírnak befolyással egyes nem állami szereplők, így multinacionális NGO-hálózatok is. A nyílt társadalom eszméit valló nemzetközi „civilek” már jó ideje dolgoznak azon, hogy a döntéshozatalt nemzetközi szintre szervezzék ki, mely tendencia ellen védekezni szükséges – mondta.
Szerinte a Soros-hálózathoz köthető szervezetekre is igaz az, hogy jogértelmezéseikkel, elemzéseikkel olyan irányba igyekeznek terelni a jogalkalmazást, hogy minél több hatáskörről „derüljön ki”: az nem is tagállami, hanem EU-s vagy nemzetközi kompetencia.
– Ez ellen a leghatékonyabb eszköz a nemzeti alkotmányos identitás védelmének alaptörvénybe foglalása lehetne, ezen próbálkozás azonban a Jobbik miatt tavaly elbukott. Mindazonáltal megfontolandóak lehetnek olyan törvénymódosítások, melyek nyilvánvalóvá teszik a külföldi befolyásolás tényét. Az is lényeges, hogy a globális nyomás ellenére a kormány ne vegyen részt a „báránybőrbe bújtatott farkas” projektekben, mint amilyen az isztambuli genderegyezmény vagy az ENSZ migránsügyi világegyezménye – sorolta Szánthó Miklós. De – mint mondta – még hatékonyabb eszköz lehet a közbeszéd alakítása: azaz a politikai korrektség abszurditásaival szemben rámutatni, hogy a józan ész és a nemzeti büszkeség alapján is lehet társadalmat építeni.
A rendőrséghez fordulnak
Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a kormány az V. kerületi rendőrkapitányságon a nemzeti konzultáció hitelességét rontó megnyilvánulások, illetve becsület csorbítására alkalmas hamis felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala miatt. Mint az a kormány közleményében olvasható: „Hadházy Ákos és képviselőtársa valótlanságokat állított a nemzeti konzultációval kapcsolatban, különös tekintettel a részvételi adatokra.” A feljelentéshez kapcsolódik, hogy Rogán Antal a bizottsági meghallgatáson felmutatta azt a közjegyzői okiratot, amely hitelt érdemlően és egyértelműen igazolja, hogy a postától december 5-ig 2 171 500 konzultációs kérdőív érkezett be. Így az elektronikusan kitöltött ívekkel együtt csaknem 2,3 millióan mondták el a véleményüket.