A felsőoktatásban tapasztaltakhoz hasonló eredményeket remél az egészségügyben a kancellária-rendszertől az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), közölte a tárca parlamenti államtitkára, akit a Magyar Idők cikke nyomán kérdeztek a tervezett új szisztémáról újságírók.
Rétvári Bence emlékeztetett: a kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára-negyedére esett vissza, miközben készpénztartalékuk 120 milliárdra nőtt.
Ezzel szemben a kórházak csak az elmúlt öt évben 160 milliárd forintot kaptak adósságaik rendezésére, ebből tavaly nyáron 60 milliárdot, a kifizetetlen számlák összértéke április végére mégis újból meghaladta az 50 milliárdot. A kancellároknak éppen ezért az adósságok újratermelődésének megakadályozása, a kórházak gazdálkodási egyensúlyának megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladatuk.
Emellett többek között a kórházi beszerzésekről is ők dönthetnének – mint az a kormány-előterjesztésből kiderül. Az egészségügyi államtitkárság által javasolt szisztémában a közvetlenül a gyógyítással kapcsolatos szakmai kérdéseket kivéve a kancellárok gyakorlatilag teljhatalmú vezetői lennének a gazdálkodási önállóságukat elveszítő kórházaknak.
A jelenlegi főigazgatók jog- és feladatköre ezzel a minimumra csökkenne – nem véletlenül fogalmazott úgy korábban a lapunknak adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, hogy komoly csatákra számít, és ezért „ütésálló” embereket keres majd a kancellári posztokra.
A főigazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetségtől egyelőre nem is nyilatkozott senki, indoklásuk szerint mert még nem kaptak hivatalos tájékoztatást a tervezett átszervezésekről. Velkey György előző elnök ugyanakkor korábban arról beszélt, hogy szerinte a kancellárok sem tudnak majd csodát tenni, amikor a tb-finanszírozás nem fedezi a valós költségeket, ezért nincs elegendő pénz gyógyszerre, orvosi eszközre, csak úgy, ha eladósodnak az intézmények.
A kórházak – várhatóan feleslegessé váló – gazdasági igazgatóit képviselő szervezet, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke viszont egy konferencián úgy fogalmazott: nem ördögtől való, sőt sok európai országban létező modell az úgynevezett hospital network (kórházi hálózat), ahol a nem orvosszakmai feladatokat összevontan kezelik.
Molnár Attila azonban óva intett attól, hogy az orvos-, de akár a nővérhiányt is megoldhatónak gondolják azzal, hogy Magyarországon, ahol gyakorlatilag nem létezik belső migráció, majd átvezénylik az egészségügyi dolgozókat oda, ahol éppen munkaerőhiány van.
Az ÁSZ reménykedik
A kancellária-rendszer bevezetéséhez az Állami Számvevőszéknél nagy reményeket fűznek. Idei vizsgálataik azt bizonyítják, a kórházaknál feltárt pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságok, valamint a folyamatos likviditási problémák is a nem megfelelő vezetés, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontroll következményei. Mint a számvevőszéknél fogalmaztak: lényeges lenne, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sokszor pénzügyi és gazdálkodási szaktudással kevésbé bíró személyekre bízták a feladatot. Az ÁSZ szerint a probléma jelentőségét mutatja, hogy a nyolc vizsgált kórház főigazgatójának 134 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmaztak meg.