A Rákosi- és a Kádár-rendszer folytonosságára világít rá a kommunista állampárt meghatározó vidéki tisztségviselőiről nemrégiben elkészült Párt-Állam-Párt elnevezésű lista – közölte lapunkkal a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa.
Tóth Judit elmondta: a levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által elkészített adatbázisból kirajzolódik, hogy a pártfunkcionáriusok milyen utat jártak be, hogyan mozgatták őket, és a személyük, illetve pozíciójuk milyen kontinuitást jelentett a két egymást követő kommunista rezsim között.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a Magyar Időknek kifejtette: gyakran rotálták a párt helyi korifeusait az ország különböző részei között. Ennek szerinte az volt az előnye, hogy kevésbé ágyazódtak be a lokális társadalomba azok, akik a párt döntéseit végrehajtották, például a kényszerkollektivizálások során.
– Mások helyi kiskirályként évtizedeken keresztül uralhattak egy-egy megyét. A Veszprém megyében regnáló Pap János vagy a hírhedt Komócsin klán mellett számos kevésbé ismert helyi vezető karrierje is megismerhető az adatbázisból, amely egészen a rendszerváltásig térképezi fel az állampárt vidéki vezetőit – tájékoztatott az elnök.
Mint mondta, a folyamatosan bővülő lista az adott illető pártállami karrierjét, kitüntetéseit és fegyelmi ügyeit is feltünteti, így fontos kiindulópont lehet annak bemutatásához, hogy éltek vissza a diktatúrában a hatalommal.
– A listában fellelhető mintegy háromezer káder adatainak nyilvánosan elérhetővé tételével tehát nevet és arcot kapnak a kommunista hatalom helyi megtestesítői, amellyel így 1990 óta húzódó adósságot törlesztettünk a kommunista diktatúra elszenvedőinek – mondta el Földváryné Kiss Réka. A folyamatosan bővülő lista megtekinthető a levéltár honlapján.