Az Igazságügyi Minisztérium fogyatékosságügyi tárcaközi bizottságának például arra hívták fel a figyelmét, hogy továbbra is problémát jelent az elektromos mopedet használó mozgássérültek számára a közösségi közlekedés igénybevétele. A Kúria a közelmúltban úgy döntött: jelenleg nem biztonságos ezekkel az eszközökkel utazni a buszon, a trolin vagy a villamoson. A hatóság tudomásul veszi az ítéletet, ám álláspontja szerint a járműveket kellene átalakítani ahhoz, hogy az elektromos mopeddel közlekedő emberek is biztonságosan utazhassanak, nem pedig kizárni az ilyen segédeszközöket használókat a közösségi közlekedésből. Minderről Gregor Katalin, az EBH hatósági és jogi főosztályvezetője beszélt a Magyar Időknek.
Más esetben is megkeresik az illetékes szerveket, amikor egy joghézaggal kapcsolatban több beadvány is érkezik hozzájuk. Ilyen például az inzulinra szoruló óvodások, kisiskolások helyzete, akikkel kapcsolatban nincs pontosan szabályozva, hogy kötelezhető-e például az óvónő, a pedagógus vagy a védőnő arra, hogy napközben – akár többször is – mérje a gyerek vércukorszintjét, beadja neki az inzulint.
A főosztályvezető tájékoztatása szerint az EBH-hoz tavaly – 2014-hez hasonlóan – mintegy 900 panasz érkezett. Az előzetes adatok szerint több mint 400 esetben indult eljárás, 33-ban állapítottak meg jogsértést, 16 alkalommal egyezséget kötöttek a felek, és eddig mintegy 110 elutasító határozat született. Gregor Katalin azt mondja, a jogsértést megállapító döntéseknek több mint a felét általában tudomásul veszik a bepanaszoltak, nagyjából 40 százalékukat azonban megtámadják a bíróságon, amely az esetek döntő többségében eddig a hatóságoknak adott igazat. Az érintettek többsége orvosolja a jogsértést, ám előfordul olyan is, hogy évek múltán sem sikerül érvényt szerezni az EBH döntésének. Gregor Katalin példaként a nagy nyilvánosságot kapott tiszavasvári iskola szegregációs ügyét említette, amelyben a hatósági határozatnak mindeddig annak ellenére is csak részben sikerült érvényt szerezniük, hogy az 2012 májusában emelkedett jogerőre. A hatóságnak így nem maradt más választása, mint megbírságolni a fenntartót.
Az EBH az ügy minden körülményét mérlegelve szab ki bírságot. Ez ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet, mivel azonban az elsődleges cél a jogsértés megszüntetése, bírságot, főleg milliós nagyságrendűt csak indokolt esetben szabnak ki. Ez történt, amikor néhány éve csak azért nem adtak áruhitelt több panaszosnak pénzintézetek, mert 70 év felettiek voltak. Ez a probléma szerencsére azóta megoldódni látszik, ahogyan az akadálymentesítés is, amelynek elmaradása miatt az EBH-hoz korábban sok panasz érkezett. A következetes és a bíróságok által is jogszerűnek elismert határozatoknak köszönhetően ma már kevés közintézmény van az országban, amely ne lenne a mozgáskorlátozottak által is megközelíthető. Jogosan tartja tehát számon ezeket az eseteket az EBH igazi sikertörténetként.
A jogsértések közül a fogyatékossághoz, a roma származáshoz, a politikai véleményhez és az egészségügyi állapothoz kapcsolódó panaszok voltak a leggyakoribbak 2015-ben. A szankcióként kiszabott bírság összege 7,5 millió forint volt. A legtöbb panasz foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetés miatt érkezett. Mint Gregor Katalin elmondta, rendszeresen éri például diszkrimináció a kismamákat, akiket vagy fel sem vesznek, mert gyereket várnak, vagy a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondanak nekik, amikor kiderül, hogy várandósak. A közösségi közlekedési eszközök akadálymentességének hiánya miatt is sok panaszt kap a hatóság. Amint arról egy televíziós riport beszámolt, a budai fonódó villamoshálózat állomásait sem tudják mindenütt maradéktalanul használni a kerekesszékkel közlekedők, ez szinte előrevetíti, hogy emiatt is érkeznek majd bejelentések az EBH-hoz.
Anonim módon nem tehető bejelentés
Már zajlik a fővárosban az a médiakampány, amit azért indított az EBH, hogy felhívja a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére hátrányos megkülönböztetés esetén. Pánczél Márta, az EBH kommunikációs főosztályvezetője elmondta, céljuk az úgynevezett védett tulajdonságok megismertetése, és hogy tudatosítsák, milyen esetekben érdemes panasszal fordulni a hatósághoz. Erre e-mailben, személyesen, postán és az ügyfélkapun keresztül is lehetőség van. Ez utóbbit ajánlja leginkább a szakember azoknak, akik elektronikus úton szeretnék a kapcsolatot tartani a hatósággal. Ez azonnal beazonosíthatóvá teszi a panaszost, amely alapelvárás, amikor konkrét személyt ért konkrét sérelmet kell kivizsgálni.