– Az E-Fan X egy igen fontos mérföldkő, hiszen segítségével végre megszülethet egy elektromos meghajtású személyszállító repülőgép, sőt belátható időn belül a levegőbe is emelkedhet – mondta a fejlesztésről Paul Eremenko.
Az Airbus műszaki igazgatója emlékeztetett: az előző programok, a Cri-Cri, az e-Genius, az E-Star, valamint az E-Fan 1.2 mind az E-Aircraft Systems House és a Siemens együttműködése révén jöttek létre.
Hozzátette: ezek a fejlesztések teremtették meg az alapot egy biztonságos, hatékony és költségkímélő elektromos meghajtással üzemelő kereskedelmi repülőgép megvalósulásához.
A tervek szerint az E-Fan X hibrid elektromos meghajtással üzemelő gép már akár 2020-ra a levegőbe emelkedhet. Az elképzelések szerint a földi tesztelést követően egy BAe 146 tesztrepülőgép négy hagyományos turbinája közül az egyik helyére szerelnék fel a két megawattos, 2680 lóerő teljesítmény leadására képes elektromos hajtóművet, majd egy újabb tesztidőszakot követően, második lépésként a repülőgép egy további hajtóművét is kicserélnék elektromosra.
Frank Anton, a Siemens eAircraft fejlesztési vezetője a program kapcsán úgy nyilatkozott: a két megawattos teljesítmény már lehetővé teszi 50-100 személyes regionális repülőgépek hibrid elektromos meghajtását, ahol a fel- és a leszállás során az akkumulátorok dolgoznak, a levegőben pedig egy generátor termeli az áramot. Négy-nyolc ilyen villanymotor a szárnyra telepítve már elég teljesítményt adhatna a biztonságos repüléshez.
A tesztként szolgáló kísérleti gépen az elektromos meghajtórendszer egy olyan generátortól kapja a teljesítményét, amelyet a törzsben lévő turbina fog táplálni. A felszállást lítiumion-akkumulátorok támogatják, amelyek mindegyikének 700 kilowatt teljesítménye lesz.
A kereskedelmi repülésben mérföldkőnek számító fejlesztésnél a Rolls-Royce készíti el a hajtóműházat és a lapátokat, valamint a repülőgép törzsében a generátort. A Siemens szállítja a hajtóműbe a két megawattos villanymotort, azok vezérlőegységeit és az egyenáram-átalakítót, vagyis hozzá a hajtásrendszert.
Az Airbus pedig főként a hibrid elektromos meghajtórendszer és az akkumulátorok repülésvezérléssel való összehangolásáért és a tesztrepülésekért felel majd.
Az Airbus tájékoztatás szerint az E-Fan X programban többek között a meghajtási rendszereket érő hőhatásokat, a felhajtóerőt, az elektromos rendszereket érő magassági és dinamikus hatásokat, valamint az elektromágneses kompatibilitást tesztelik és vizsgálják.
Az egyik cél az elektromos repülőgépek gyártásának megalapozása, méghozzá olyan új generációs tervezők és mérnökök képzésével, akik képesek megvalósítani a hibrid elektromos meghajtással üzemelő repülőgéppel kapcsolatos elvárásokat.
A repülési iparág egyik legnagyobb kihívása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, hiszen a hagyományos repülés szénlábnyoma a fejlesztések ellenére még mindig nagyon nagy.
A három partnervállalat ezen a téren is elkötelezett. Hangsúlyozták, hogy a repülőgép megtervezésekor az Európai Uniónak a repülés megreformálására vonatkozó célkitűzésére – a szén-dioxid 60 százalékos, a nitrogén-oxidok 90 százalékos és a zajszint 75 százalékos csökkentésére – is tekintettel voltak, valamint olyan hang- és légszennyezési korlátozásokra is, amelyeket a ma létező technológiákkal nem lehetne elérni.
A világelső magyar villanyrepülő
A Siemens magyarországi leányvállalatánál fejlesztik a jövő elektromos kisrepülőinek motorját. A magyar csapat által fejlesztett és gyártott elektromos hajtásrendszerrel először 2016. április 11-én emelkedett levegőbe egy kétüléses repülőgép Matkópusztán. A kecskeméti Magnus Aircraft által épített repülőgép hajtásláncának fejlesztésében a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vett. Teljesen szénszálas testtel, elektromos meghajtással korában még nem készült olyan repülőgép, amellyel műrepülő manővereket is végre lehet hajtani.