Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a napokban arról beszélt egy interjúban, hogy pártja 2010 előtti politikája volt a hazugság, és nem a mostani.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint nem tudni a Jobbik mikor mond igazat, s mikor nem, a választóknak pedig nehéz azt követniük, hogy a Jobbik milyen változásokon ment keresztül. úgy véli, a Jobbik 2010 előtt komolyan gondolta a radikalizmust, most pedig komolyan gondolja a mérséklődést.
Gajdics Ottó erre reagálva felhívta rá a figyelmet, a Jobbik számít azokra a szavazókra, akik 2010 előtt a pártot nácinak, rasszistának cigánygyűlölőnek tartották.
Az világosan látszik, hogy az az érthetetlen, hogy egyáltalán, amikor a kutató urak megkérdezik, ki a szimpatikus, vagy kire szavaznátok, hogy Magyarországon van még olyan, aki azt mondja erre, hogy a Jobbikra. Miért? – tette fel a kérdést a Magyar Idők főszerkesztője.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport ügyvezetője szerint a nemzeti radikálisnak nevezett állampolgárok nem tudnak a Jobbikra szavazni azóta, amióta Vona Gábor azon verseng Gyurcsány Ferenccel, ki tudja Jobban Orbán Viktort ekézni.
Böcskei Balázs politikai elemző kiemelte: igaz az az állítás, hogy át akarnak nyúlni más táborokba is.
Úgy fogalmazott: bele akarnak marni az MSZP-s, a bizonytalan baloldali szavazókba, s majd április 8-án kiderül, hogy ezt hatékonyan tette-e. Azt a látszatot kelti a Jobbik és nyilvánossága, hogy csak ők az egyetlen esélyesek mind az egyéni választókerületekben, mind pedig a listás szavazások esetén, holott „elég kevés” azon kutatások száma, hogy a Jobbik az egyetlen esélyes, a mindent kizáró alternatíva.
Böcskei Balázs hozzátette: a baloldali, liberális pártoknak éppúgy van esélyük, nem igaz az, hogy a Jobbik lenne a legesélyesebb.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA tekinthetik meg.