Az akkor még a Jobbik EP-képviselője, a háta mögött KGBélának nevezett Kovács Béla feleségének unokaöccsét is alkalmazta gyakornokként, és a politikus gyakornoki szerződéseit tüzetesen megvizsgáló és csalás gyanújára bukkanó OLAF, az EU csalás elleni hivatala három másik mellett az akkor huszonéves fiatalember szerződését sem találta rendben. A Kovács Béla ellen tavaly decemberben emelt vádban azonban ő nem szerepel, csak három másik gyakornok.
A látszólagos rejtélynek egyszerű a magyarázata, az OLAF magyar hatóságoknak megküldött átiratában sem szerepel az orosz fiatalember neve. A Magyar Idők értesülése szerint azért, mert az OLAF emberei magyarországi vizsgálata során nem találták meg az egyébként Kovács Béla és felesége pilisi házába bejelentett orosz rokont. A politikus lapunknak azt mondta erről, hogy a rokon végig otthon volt, amikor az OLAF magyarországi helyszíni vizsgálata zajlott.
Miután az OLAF-átiratban nem szerepelt az orosz állampolgár neve, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) sem járhatott el ellene, így már meggyanúsítására sem került sor. Nem úgy további három Kovács-gyakornok esetében, akiket meg is vádoltak társtettesként a költségvetési csalással. A vádiratban mindenesetre találunk utalást a negyedik gyakornokra is.
Az EP-képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint az Európai Parlamentnek jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg december elején a KNYF.
A vád szerint az EP-képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének: 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötöttek négy, illetve hat hónapos időtartamra, ám érdemi munkavégzés nem történt.
A 2012-es, 2013-as szerződések lényege, hogy a gyakornokok munkájuk során megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét, egyben segítsék is azt, amiért jövedelmet kaptak. A politikus korábban azt mondta lapunknak, nem csupán Brüsszelben, hanem Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt, és „nem állandóan tartózkodott Brüsszelben”.
Kovács szerint egyértelműen adminisztratív hiba történt a részéről. A gyakornoki szerződések formanyomtatványán elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését. Az OLAF-vizsgálat nyomán egyébként az EP akkori elnöke megrovásban részesítette a Jobbik politikusát, aki azóta vissza is fizette az EP-költségvetésbe a vád szerint okozott kárt.
Emlékezetes, hogy az ellenzéki politikus kémgyanús orosz kapcsolataira állítólag külföldi titkosszolgálatok hívták fel az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) figyelmét 2014 elején. Az AH feljelentése nyomán indult nyomozás végén vádolták meg az unió intézményei elleni kémkedéssel. Kovács Béla lapunknak azt mondta erről, abszurd a vád, szerinte a nyomozati iratokban egyetlen bizonyíték sincs a kémkedésre, de még csak az Index említette „befolyásoló ügynöki” tevékenységre sem.