A közösségi közlekedési eszközök megállóiban tilos dohányozni, ám a gyakorlatban ez a szabályozás mintha nem is létezne: nap mint nap látni dohányzókat és eldobott csikkeket a frekventált budapesti közterületeken.
Pedig 2012. január 1-jétől lehet alkalmazni a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásait, amelyek szerint – a dohányzásra kijelölt helyek kivételével – tilos dohányozni a közterületnek minősülő gyalogos-aluljárókban, valamint a közforgalmú vasúti szolgáltatás létesítményeiben, területein, például peronon, a közösségi közlekedési eszközök megállóiban azok ötméteres körzetén belül.
A Fővárosi Közgyűlés a törvényi előírás előtt közel két évvel, már 2010-ben megszavazta Tarlós István főpolgármester javaslatát, amely az aluljárók és játszóterek után a budapesti tömegközlekedési megállókban is betiltotta a dohányzást.
A fővárosi közgyűlés rendelete és a később hatályba lépett törvényi rendezés alapján a dohányzási tilalom megszegése büntetéssel jár. A szabályok betartását a közterület-felügyeletek, a dohányzási korlátozások betartását, betartatását pedig – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat integrálását követően – a kormányhivatalok munkatársai ellenőrzik. A szolgálat 2012-ben kiemelt feladataként határozta meg a tiltott helyen dohányzók ellenőrzését, büntetését.
Az utóbbi évek ellenőrzéseire vonatkozó kérdéseinkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága arról számolt be, hogy a kormányhivatal a népegészségügyi ellenőrzések során, illetve a rendőrség és a közterület-felügyelet kezdeményezésére szabott ki egészségvédelmi bírságot a megállókban történt dohányzásért.
Munkatársaik a megállóhelyeken, vasútállomásokon, pályaudvarokon 2013-ban 3150 ellenőrzést tartottak és 43 alkalommal bírságoltak több mint egymillió forint értékben. 2014-ben a 2288 ellenőrzésből 102 alkalommal, 2015-ben pedig 946 ellenőrzésből 94 alkalommal büntettek 2-2 millió forint körüli összértékben.
Míg 2016-ban 8233 ellenőrzésből száznegyvenszer bírságoltak, tavaly hatékonyabbak voltak az ellenőrök, hiszen a 754 ellenőrzésből 111 volt eredményes; 2016-ban 2,8 millió, 2017-ben pedig 2,3 millió forint bírságot szabtak ki.
Tájékoztatásuk szerint a legmagasabb, másfél milliós büntetést 2014-ben szabták ki, 250 ezer forint összegű egészségvédelmi bírságot pedig eddig két esetben állapítottak meg, mindkét alkalommal 2014-ben. Százezer forintos bírságot 2013-ban négyszer, 2014-ben háromszor, 2016-ban pedig egy alkalommal vetettek ki. A kiszabott bírságok befizetésének elmaradása esetén a hivatal végrehajtási eljárást indíthat.
Míg a megállókban történő dohányzás a nemdohányzók védelméről szóló törvény paragrafusait sérti, a csikk eldobása szemetelésnek minősül. Az, hogy ki illetékes büntetni, nem egyszerű kérdés. A megállók és egyéb közterületek tisztaságával kapcsolatban a 23 kerületi önkormányzat által létrehozott 23 közterület-felügyeleti szerv, valamint a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) is illetékes.
Az utóbbi szervezet a frekventáltabb fővárosi területekért felelős. Megkeresésünkre közölték, hogy kizárólag a saját illetékességi területükön, a közterület-felügyelőik által megtett intézkedésekről rendelkeznek statisztikai adatokkal.
Csikkeldobás, szemetelés, kutyaürülék el nem távolítása vagy nyilvános vizelés miatt tavaly csupán 56 helyszíni bírságot szabtak ki a közterület-felügyelők, akik harminc feljelentést tettek.