Erősödik a migránsok kötelező betelepítését elutasító államok hangja az Európai Unióban. Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerint az intézkedés végeredményben a tagállamok szuverenitását veszélyezteti. Az államfő leszögezte, hogy ebben a kérdésben nem szabad engedni Brüsszelnek. „Erre ügyelnünk kell, mert minden katasztrófa észrevétlenül kezdődik” – fogalmazott Zeman. Andres Anvelt észt belügyminiszter ugyanakkor rámutatott: ha Brüsszel mindenáron meg akarja torolni, hogy egyes országok eltérően vélekednek a migránskvótáról, azzal az integráció végzetes meggyengülését kockáztatja.
Észtország egyébként az EU következő soros elnöke, s legfontosabb céljának tartja a kiútkeresést a válságból. Lengyelország pedig azért emelt szót tegnap, mert az Európai Bizottság (EB) csak a visegrádi négyek három tagját állította pellengérre, holott egyik uniós tagállam sem teljesítette korábbi vállalásait. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott: „Igazságtalanságot, kettős mércét észlelünk.”
Hasonlóan látja a helyzetet a magyar külgazdasági és külügyminiszter is. Szijjártó Péter tegnap számon kérte az EB-n és az Európai Parlamenten, hogy nem foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, viszont Magyarország és két másik közép-európai állam ellen kötelezettségszegési eljárást indít a kvótaügyben.
Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Dimitrisz Avramopulosz brüsszeli migrációs biztos, aki bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, korábban görög védelmi miniszterként támogatta a görög–török határon a kerítés felépítését – sőt 2013-ban azt mondta, hogy a kerítés megállította az illegális bevándorlást. Végül leszögezte: „ragaszkodunk ahhoz, hogy kizárólag a magyar emberek, Magyarország dönthessen, ki léphet be az ország területére, és kikkel akarunk együtt élni”.
Kovács Zoltán kormányszóvivő eközben reagált Martin Schulz, az EP volt elnökének és a német szociáldemokraták kancellárjelöltjének szavaira, aki egy keddi beszédében azt mondta, ha ő váltja Angela Merkelt, mindent meg fog tenni azért, hogy akik nem veszik ki a részüket a menekültek befogadásából, azok ne részesüljenek az európai uniós támogatásokból. Kovács Zoltán közölte: semmi köze egymáshoz az illegális migrációval kapcsolatos magyar álláspontnak és a kohéziós alapoknak, tehát az európai uniós fejlesztési forrásoknak. „Két, teljesen más alapokon, illetve egymástól függetlenül létező rendszerről van szó, amelyek összekapcsolása politikai zsarolás, aminek Magyarország nem fog engedni” – emelte ki. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pedig egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a kvótadöntést senki nem hajtotta végre, azok sem, akik egyébként támogatták az Európai Tanácsban.
Bár a kötelezettségszegési eljárás szinte még el sem indult, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már tegnap bejelentette: a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntetőintézkedések lépnek érvénybe. Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője eközben azt hangoztatta: a kvóták rendszere nem bukott meg, és üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. A német kormány helyettes szóvivője pedig kijelentette: Berlin támogatja az Európai Bizottságot a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásában.