„Magyarország csak a minőség igényével élhet, és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni” – emlékeztetett Márai Sándor szavaira a köztársasági elnök a honvédtisztek avatásán.
Áder János a Kossuth téren tartott ünnepi beszédében a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.
Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, „magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.
– Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – jelentette ki Áder János.
Mint mondta, Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János.
„Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták” – fűzte hozzá az államfő.
És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki –, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta. „Ez a Magyarország a XX. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – emelte ki Áder János.
A honvédelmi miniszter a katonai tisztavatáson köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny dolog, óvni és védeni kell.
Benkő Tibor szerint ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség. Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a honvédelem erős lábakon álljon, és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter.
Benkő Tibor a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Kifejtette: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell, életük feláldozásával is megvédik. A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy a társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.