Párizsban mindenki egyetértett, hogy a történelmi jelentőségű klímamegállapodás elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók – kőolaj, gáz, szén – kivezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására. A hazai zöldszervezetek szerint viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz. Mindössze azt írja elő a csúcsot záró nyilatkozat szövege, hogy a kormányok ötévenként kötelező felülvizsgálatok során tovább erősítik önkéntes vállalásaikat. A környezetvédők úgy látják, az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7–3,5 fokkal is emelkedne. Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet Egyesület és a WWF Magyarország szerint sokkal jelentősebb csökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt.
A 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4 százalékkal való mérséklését jelentené.
Botár Alexandra, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat-energia programvezetője szerint, mivel Magyarország gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzitású, a CO2-kibocsátás csökkentésének további támogatása fellendítené a gazdaságot. A programvezető szerint az elsődleges energiafelhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex, állami segítséggel történő felújításával például 40 százalékkal csökkenthető lenne a lakossági energiafelhasználás. Botár Alexandra figyelmeztetett, hogy betarthatatlanná válhat a megállapodás, ha a kormányok nem számolják fel a fosszilis energiahordozók támogatását. A globális klímavédelmi célokat csak úgy lehet elérni, ha a fosszilis energiahordozók ára tükrözi a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét. A szakember szerint a támogatások kivezetése mellett fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és át kell térni egy energiatakarékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A zöldek szerint bátrabb célt is kitűzhetett volna Magyarország, a megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos arányhoz képest növelni kellene, meg kellene szüntetni az elterjedésüket korlátozó bürokratikus akadályokat.
Emlékezetes, Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a csúcs utáni háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy Magyarország erős gazdasági befolyáshoz juthat a Párizsban aláírt megállapodással, ami az ország versenyképességét is növelheti. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, a konferencián részt vevő magyar delegáció szakmai vezetője pedig azt emelte ki: szerinte elérhető lesz a fő cél, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt tartsák, és az is, hogy 2050-re megszűnjön minden olyan új, a klímát terhelő emberi tevékenység, amelyet a természet nem képes reprodukálni.