A kormánypárti politikus értékelése szerint a végtörlesztés, az árfolyamgát és a forintosítás komoly segítséget jelentett az adósoknak, s ezeket egészítette ki a Nemzeti Eszközkezelő és a családi csődvédelem. Jelezte ugyanakkor, hogy továbbra is van 145 ezer hiteles, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel küzd és segítségre van szüksége. Harrach Péter kifejtette, hogy az utóbbi években közel 100 ezer lakóingatlant foglaltak le, ugyanakkor ehhez képest kevés, 3474 kilakoltatás volt tavaly.
Ezzel összefüggésben tarthatatlannak ítélte, hogy a becsérték 70 százalékán vagy az alatt is árverezik a tartósan nem fizetők ingatlanjait, s az adósoknak utána még további részleteket kell fizetniük a bankjuknak. Ezt „a földön fekvő emberbe való belerúgásként” értékelte és azt sürgette, hogy a nehéz helyzetbe került családok a megfelelő áron árverezett ingatlannal szabaduljanak meg az adósságaiktól.
Lapunk szerdai számában számolt be arról, hogy a kormány legújabb szabálymódosító terve szerint a dobra vert ingatlanok hetven százalék helyett értékük száz százalékán kerülhetnek csak kalapács alá.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy javaslatuk – amelyet csütörtökön nyújtanak be az Országgyűlésnek – előírja, hogy a becsérték 100 százalékán lehessen értékesíteni az ingatlanokat. Megjegyezte, hogy noha a budapesti jelzálogadósok az ingatlanok árának emelkedése miatt némileg profitálhattak, a 130 ezer nem teljesítő hiteles 70 százaléka községekben él, ahol az árváltozás nem volt jellemző, így most is nehéz helyzetben vannak. Hozzátette: az érintett kör 12,6 százalék a budapesti és 18 százalék megyei jogú városban él.
A KDNP frakcióvezetője arról is beszámolt, hogy az elmúlt egy hónapban nagyjából 1400 előre kitűzött árverés fejeződött be – ennek 15 százaléka volt budapesti -, ugyanakkor az esetek 55 százalékában nem érkezett licit. A sikertelen árverések 5 százalékát bonyolították a fővárosban.
Harrach Péter kiemelte azt is, hogy ezen árverések negyedében áron alul keltek el az ingatlanok.
A kisebbik kormánypárt politikusa egy olyan lehetőséget is megemlített, miszerint az adós szerződést köthetne a hitelintézettel, s utóbbi valamilyen előnyt nyújtana, vagy elengedné az adósságot, ha az ingatlan olcsóbban kel el.