– A magyar egészségügyi rendszer nem beteg, hiszen számos területen elkezdődtek a kedvező irányú változások, azonban a magyar nép még betegeskedik, javítanunk kell a lakosság egészségi állapotán – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Nézőpont Intézet által szervezett Gyógyuló egészségügy konferencián tegnap Budapesten. A miniszter hangsúlyozta: a most bevezetett intézkedéseknek mintegy 15-20 év múlva lesznek látványos eredményei.
Az alapellátás megújulásának részeként országos módszertani központot fognak létrehozni, s a sürgősségi ellátáson belül akut alapellátó egységeket, ahová azokat küldik, akik a sürgősségire érkeznek, de nem igényelnek azonnali ellátást – tájékoztatott Kásler Miklós. Mint mondta, hamarosan kötelező lesz a sürgősségi ellátóhelyeken az úgynevezett triázsrendszer, amelynek segítségével rangsorolják a betegeket az állapotuk súlyossága szerint, így jelentősen rövidülni fog a most még akár többórányi várakozási idő – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a besorolást külön erre kijelölt szakember fogja végezni.
A nemzeti egészségprogramokról a miniszter elmondta: legfontosabb, hogy javuljanak a betegek gyógyulási esélyei, az egészségben eltöltött évek száma és az egészségtudatosság. Az öt egészségprogram közül a rákellenesről azt mondta: a célkitűzés az, hogy 2030-ra legalább tíz százalékkal kevesebben haljanak meg rákban.
Kásler arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók (például ápolók, szülésznők, gyógytornászok), a nem egészségügyi főiskolai végzettségű dolgozók (például logopédusok, gyógypedagógusok) és a védőnők bére négy év alatt, 2022-re összesen 72 százalékkal fog emelkedni a 2018-as alapbérhez képest. Ezt több lépcsőben valósítják meg: a jövő november elsején esedékes nyolcszázalékos béremelést előre hozzák július elsejére, ezzel egy időben a védőnők is bekerülnek a szakdolgozói bértábla hatálya alá, hogy emelkedhessen a fizetésük. A következő lépcső 2020. január elsején lép életbe, amikor 14 százalékkal emelkedik a szakdolgozók és a védőnők bére, majd 2020. november elsején 20 százalékkal, végül 2022. január elsején 30 százalékkal.
A megfelelő humán erőforráson kívül az egészségügyi rendszer zavartalan működéséhez informatikai és infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van a miniszter szerint. Az alapelv az, hogy a lelet utazzon, ne a beteg, vagyis a különböző progresszivitási szinten lévő intézmények legyenek elektronikusan összekötve.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár kiemelte: erősíteni kell az alapellátás kapuőri helyzetét. Ezzel nemcsak terhet vesznek le a sürgősségi és a fekvőbeteg-ellátásról, de az egészségügyi kiadásokat is egyensúlyba képesek hozni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója úgy vélekedett: bár nőtt a születéskor várható élettartam, hazánk még mindig a legrosszabb mutatókkal bír a visegrádi országok között ezen a területen. Rámutatott: a legfontosabb teendő hazánkban a népegészségügyi stratégia gyakorlatba ültetése, az egészségügyi közkiadások növelése – hogy ezzel a betegekre háruló magánkiadások csökkenhessenek –, valamint a praxisközösségek létrehozása minél hamarabb.