A pátriárka az interjú kezdetén kitért arra, hogy Irakban a korábban a lakosság mintegy hat százalékát kitevő keresztény kisebbség lélekszáma mára alig 2 és fél százalékra apadt, Szaddám Huszein rezsimjének bukása előtt másfél millió keresztény élt az országban, ma 4-500 ezerre tehető a számuk.
-Fenyegetettségben élnek, csupán azért, mert keresztények, pedig nincs olyan ambíciójuk, hogy keresztény államot hozzanak létre
– mondta a Magyar Kurirnak Louis Raphael Sako.
HARRACH PÉTER: AZ UNIÓ SE FORDÍTSA EL A FEJÉT AZ ÜLDÖZÖTT KÖZEL-KELETI KERESZTÉNYEKRŐL!
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője erről Louis Raphael I Sako káld pátriárka és Bashar Matti Warda káld érsek magyarországi látogatása alkalmából beszélt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus kifejtette: napjainkban öt, vallása miatt üldözött ember közül négy keresztény. Ötven országban mintegy 200 millió keresztény kénytelen szembenézni az üldöztetéssel vagy a hátrányos megkülönböztetéssel, s havonta 300 keresztényt ölnek meg a hitéért.
A főpap azt is elmondta, hogy az iraki katolikus egyház székhelye természetesen Bagdadban van, ott lakik a pátriárka, aki az egyház feje és atyja.
Irakban nyolc egyházmegyéjük van, ezenkívül kettő Amerikában, egy-egy Kanadában, Ausztráliában, Aleppóban, Egyiptomban, Libanonban, kettő Iránban, és Európában is van egy apostoli vizitátoruk. Korábban könnyebb volt átlátni a káld egyházat, Irakban, Iránban és kis részben Törökországban volt jelen.
-A szétszóródás nagy kihívást jelent, nehéz papokat, szerzetesnővéreket találni – emlékeztetett az ottani katolikus egyház vezetője.
A pátriárka az interjú során kitért az Iszlám Állam által a helyi keresztényeket nagymértékben sujtó fenyegetettségre, terrorra,
melynek során a dzsihadisták 2014 nyarán betörtek a keresztény területekre, egy éjszaka alatt több mint 120 ezer keresztényt űztek el Moszulból és a Ninivei-fennsík kilenc falvából és ők Kurdisztán keresztény falvaiba és városaiba menekültek.
A helyi katolikus egyház segített nekik, először táborokban szállásolták el őket, majd házakat béreltek számukra. Máig gondoskodnak az ellátásukról, gyógyszereikről, és nyolcszáz diák tanul a kirkuki egyetemen úgy, hogy minden költségüket állják.
-Ezek a falvak mára felszabadultak, Moszul még nem teljesen. Sok család szeretne visszatérni, de a lakásaikat lerombolták, a templomaikat felgyújtották. Három hónappal ezelőtt elkezdtük rendbe tenni a házakat három faluban, ahová több mint ötszáz család visszatért. Két dologra van szükségünk hosszú távon, hogy a keresztények hazatérhessenek: biztonságra és arra, hogy újjáépítsük a lerombolt házakat. Az iraki kormánynak nincs pénze – az Iszlám Állam elleni harcra, a hadseregre megy el –, így ez a feladat az egyházra vár – sorolta a teendőket a pátriárka.
A babiloni káld katolikus egyház vezetője arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint nem minden muszlim fanatikus, sokan vannak köztük, akik várnak valamit a katolikusoktól.
Louis Raphael Sako szerint van egyfajta változás az iszlámon belül is, sokan gondolják úgy, hogy nincs jövő a keresztények nélkül, párbeszéd nélkül.
-A kairói al-Azhar tekintélyes szunnita központban szerveztek már három vallásközi konferenciát, a legutóbbin Ferenc pápa mellett ott voltam én is – idézte fel a pátriárka.
Tovább folytatva tapasztalatainak felidézését a főpap elmondta, hogy egyszer egy imám mondott egy beszédet a keresztények és a zsidók ellen, ő pedig elmondta neki, hogy ezzel az iszlámnak árt, iszlamofóbiát okoz, hiszen ők nem tesznek semmi rosszat és nagy hitük van. Végül bocsánatot kért.
-Magam is többször elmentem egy muszlim településre Moszul közelében, hogy segítsek négyezer muszlim családnak. Vittünk nekik élelmet, orvosságot, és közben elmondtam: keresztények vagyunk, Bagdadból jöttünk, 400 kilométer távolságból, mert mellettük állunk, testvérek vagyunk, nem vagyunk hitetlenek – tette hozzá Louis Raphael Sako.
A babiloni káld katolikus egyház vezetője az interjúban kitért II. János Pál és XVI. Benedek pápa korábbi közel-keleti látogatásának a helyiekre gyakorolt hatására és egyebek mellett arra is, hogy mit jelent az ökumené a keleti egyházak számára, de arról is beszélt, hogy a többi felekezettel együttműködésben állítják helyre az elüldözött keresztények házait.
A teljes interjú elolvasható a magyarkurir.hu oldalon.