– Az jó hír, hogy 60 százalékról 50-re csökkent az elmúlt tizenkét évben az egyáltalán nem olvasók aránya, de még így is szomorú, hogy a lakosság fele nem olvas, az pedig rossz hír, hogy a 2005-ös felmérés óta a havi egy könyvet elolvasók aránya 16-ról 7 százalékra apadt – ismertette lapunkkal Gombos Péter olvasáskutató a legfrissebb, 2017-es olvasásfelmérés adatait.
Kiemelte azt is, hogy azoknak, akik saját bevallásuk szerint folyamatosan fent vannak az interneten, vagyis 10-20 percenként ránéznek a telefonjukra, majdnem 58 százaléka soha nem vesz könyvet a kezébe. Tájékoztatása szerint a kutatás során azt is mérték, hogy a mesélési kedv milyen összefüggésben van az iskolai végzettséggel. Míg egy korábbi vizsgálat azt állapította meg, hogy az anyáknál nem számít az iskolai végzettség, attól függetlenül is mesélnek a kisgyereknek, az apáknál viszont minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb a hajlandóság a meseolvasásra, most az derült ki, hogy mindez az anyákra is igaz.
Gombos Péter kiemelte, hogy a három és öt év közötti korosztály is bekerült a kutatásba, amire eddig soha nem volt példa, ám a kisgyerekek helyett a szülők válaszoltak, így némiképp torzulhattak is az adatok.
– Ha az utóbbi korosztály olvasási szokásainak vizsgálatát nézzük, akkor szembetűnő, hogy a könyvek egy része indokolatlanul van náluk jelen – magyarázta Gombos, aki szerint az óvodásoknál Bartos Erika és Marék Veronika teljesen jogosan szerepel a kedvencek között, de ugyanez mondható el a népmesékről is. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenti korosztály kedvenceinek tízes listáján szerepelnek Andersen vagy Lázár Ervin meséi is, amelyek nem nekik valók, ahogy a Micimackó sem.
Utóbbi szerzők valószínűleg a szülők, nem pedig a gyerekek kedvencei. Gombos szerint a rajzfilmek könyves verzióival pedig az a baj, hogy az esetek többségében igénytelen kiadványok, amelyek a túlzott leegyszerűsítésük miatt a film nélkül gyakorlatilag érthetetlenek is. Az olvasáskutató arra is kitért, hogy például a PIRLS-felmérés azt mutatja: tízéves korig nincsenek túl nagy gondok a gyerekek élményszerű olvasása terén, ami pozitív változást jelent.
– A hat- és tízéveseknek az iskola által ajánlott könyvek listája nagyon jó, sokkal inkább megjelennek benne a kortárs szövegek – magyarázta a szakértő, aki azt azonban rossz tendenciának tartja, hogy a kutatás alapján még ebben a korosztályban is az első helyen vannak Bartos Erika könyvei, amelyeket hét-nyolc éves kor felett már el kellene engedni. Ismertetése szerint az sem szerencsés, hogy már ekkor megjelenik a kedvencek között A kis herceg.
Szavai szerint Stiblár Erika pszichológus „irodalmi pedofília” jelzővel illeti azt a szituációt, amikor egy gyerek sokkal idősebbeknek való könyveket olvas. – Ilyenkor a gyerek elveszti az érdeklődését a könyv iránt, mert nem érti, és nagy valószínűséggel később se fogja elolvasni azt. Viszont pozitív változás, hogy például A Titoktündér című könyv felkerült a kedvencek listájára, mert Bartos Erikán kívül más kortárs irodalmat is olvasnak a kicsik – fogalmazott a kutató.
– A 11 és 14 év közötti korosztálynál csak a népszerű kortárs könyvek és a veretes klasszikusok szerepelnek a kedvencek között – jelezte Gombos. Mint mondta, elgondolkodtató, hogy a kedvencek listáján ott van például az Egri csillagok, mert az egyéb tapasztalatok nem azt mutatják, hogy a tíz év fölötti gyerekeknek ez lenne az egyik kedvenc könyve. A valódi ok inkább az lehet, hogy ez az utolsó olvasmányélményük.
– A Pál utcai fiúk viszont a tapasztalatok alapján is a gyerekek kedvenc könyvének mondható. Jó látni a listán A két Lotti című könyvet, az viszont egyáltalán nem meglepő, hogy ennek a korosztálynak az egyik élménykönyve lassan két évtizede a Harry Potter-sorozat – hangsúlyozta a szakember.
– Régóta tudjuk, hogy ez a korosztály gyakran átugorja a tájleírásokat, amin úgy lehet változtatni, hogy a diákokat lelassítják az irodalomtanárok. Ez azt jelenti, hogy a kortárs szövegektől fokozatosan jutnak el a klasszikusokig, vagyis túl kellene lépni azon, hogy az irodalom oktatását az időbeli kronológia jellemezze. Jókai Mór tehát ne az olvasóvá nevelés eszköze legyen, hanem a célja – jelentette ki a kutató.
– A 15 és 18 év közötti korosztály esetében a kutatásból az derül ki, hogy eltűnt az élményszerző olvasás – fejtegette Gombos. Szavai szerint ez más kutatásokból is kiderült, mert például a gyerekek arra a kérdésre, miért érdemes olvasni, a legkevesebb esetben mondják azt, hogy a jó élmény, a kikapcsolódás, a szórakozás miatt. – Sokkal inkább a hasznosság szempontjait ecsetelik, ami azt jelenti, hogy van még teendő a felső tagozatos diákok ajánlott és kötelező olvasmánylistájának összeállítása kapcsán – hívta fel a figyelmet a szakértő.