Bár elsőre úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az új médiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, akár jogi vonzatait. Ez a fő üzenete annak a kampánynak, amelyben 2011 óta üzemeltetett jogsegélyszolgálatát, az Internet Hotline-t népszerűsíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A plakátokon, hirdetéseken azt mutatja be a hatóság, hogy még a gyerekek által szívesen használt emojik is lehetnek a szövegkörnyezettől, beszédhelyzettől függően bántó vagy jogsértő megnyilatkozások. A kampányban ez utóbbi helyzeteket nevezik összefoglalóan parának. Nem a digitális közeg, nem az új kommunikációs forma hordozza a megfélemlítést, hanem az indulatos, bántó szándékú, vagy akár csak átgondolatlan online megszólalás.
Az Internet Hotline az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, a hatóság levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat. A forródrót 2011 óta több mint négyezer bejelentést fogadott, a tapasztalatok szerint a jogsértő tartalmak eltávolításában a magyar tartalom- és tárhelyszolgáltatók kiemelkedően együttműködők, az esetek túlnyomó többségében hozzáférhetetlenné teszik a kifogásolt tartalmat. A szolgálat weboldala 2017 őszén megújult, felületén mobil eszközről is könnyen lehet bejelentést tenni. A segélyszolgálat nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, akár névtelenül is segítséget kérhet bárki.
Az NMHH kutatása alapján leginkább a 15-16 éves lányok vannak kitéve az online megfélemlítésnek (cyberbullying). A hatóság átfogó, kérdőíves, személyes interjún alapuló munkájának eredményeként kiderült, hogy a fenti korcsoportba tartozó lányok 27 százalékát az elmúlt egy évben érte internetes megfélemlítésnek tekinthető atrocitás. A kutatásban kétezer, 7-16 éves gyereket és szüleiket kérdezték a médiahasználati szokásaikról és azokról a szabályokról, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy mederben tartsák a csemeték médiajelenlétét.
A magyar gyerekeket az online gyűlöletbeszéd sem kerüli el. A kutatásban részt vevők 23 százaléka találkozott az elmúlt egy évben olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre magasabb az ilyen tartalmakkal szembesülők aránya.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról az online térben. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekeknek több mint harmada legalább négy személyes információt megad magáról a közösségi felületein. Ezek az adatok jellemzően a név, az életkor, az iskolájuk neve és még az e-mail-címük is kikerül a felületekre, ahogyan a magukról készült fotók is. Ez azt mutatja, hogy ennek a korosztálynak az online jelenléten az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.
Az Internet Hotline friss kampánya mindhárom kiemelt problématerületre figyelmeztet: az internetes megfélemlítésre, az uszító tartalmakra és a személyes adatokkal való visszaélésekre is.