Míg a magyarországi háztartások 2017-ben havonta átlagosan 4500 forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra, a fővárosban élők több mint hatezer forintot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapestről készült friss kiadványából. A hazai kórházi ágyak több mint negyede, 26 százaléka Budapesten van, ezekben jóval több egynapos kórházi ellátásra került sor, mint az egyéb megyékben.
Budapesten ezer lakosból 45, a többi megyében átlagosan 28 beteg kapott ilyen ellátást. Egynapos sebészeti műtét 2017-ben országosan mintegy 260 ezer volt, 2018-ban már 300 ezer, de ez még mindig csak az összes műtét ötöde.
A járóbeteg-ellátást illetően a KSH felméréséből az derült ki, hogy Budapesten jóval nagyobb az ilyen ellátási forma leterheltsége, illetve igénybevétele, mint az országos átlag. A fővárosban például egy lakosra összesen hetven beavatkozás jutott, míg a megyékben 33, az egy lakosra jutó szakorvosi munkaórák száma pedig 3,5 volt, szemben a megyei átlag 1,6 órájával.
Mindezek jól mutatják az országban már régóta fennálló területi egyenlőtlenségeket, ami az egészségügyre is igaz. Idetartozik az is, hogy a felmérés eredménye szerint a fővárosi kutatóbázisok 2,2-szer nagyobb összeget fordíthatnak kutatásra, mint a megyei laborok, és míg a budapesti kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 2,1 százalékát tették ki 2017-ben, a vidékieké ennek mindössze a harmadát, 0,7 százalékot.
A KSH adatai arra is rámutattak, hogy a fővárosban élőknek a magyarországi átlagnál jobbak az életkilátásaik. A tavalyi adatok szerint a budapesti nők egy évvel, a férfiak pedig két évvel többet élnek, mint az ország más részén élő lakosok. A vidékieknél magasabb átlagéletkor elsősorban az orvosi ellátáshoz való hozzáféréssel, az anyagi helyzettel és az életmódbeli tényezőkkel van összefüggésben, de más faktorok is szerepet játszhatnak benne.
Budapesten az élveszületések száma 2014 óta, a halálozásoké 2008 óta, a népesség természetes fogyása pedig 2007 óta alacsonyabb, mint a hazai átlag. Budapesten ezer lakosra 8,8 élveszületés jut, az országos átlag pedig 9,4 gyerek, tehát ebben a tekintetben a főváros teljesít gyengébben. Tíz budapesti családból mindössze hatban él gyerek.
A KSH nemcsak a fővárosban élők egészségi állapotát és életkilátásait, hanem a havi kiadásaikat és elhelyezkedési lehetőségeiket is vizsgálta. A budapestieknek havonta átlagosan 115 ezer forintnyi fogyasztási kiadásuk van. Ebből összesen több mint tízezer forint jutott 2017-ben kultúrára és szórakozásra, míg az országos átlag mintegy hétezer forint volt.
A tavaly szeptembertől novemberig tartó, három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma Budapesten az egy évvel korábbihoz képest kilencezerrel, 169 ezerre csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra mérséklődött, ami az előző háromhavi átlagnál is 0,1 százalékponttal alacsonyabb, és megegyezik a nyár elején mért eddigi legalacsonyabb értékkel.
A 15–24 évesek munkanélküliségi mutatója nem változott egy év alatt: 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékos volt.