Az utolsó baloldali kormányzat által biztosított forráshoz képest a mostani kormány jelenleg 546 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyi ágazatra
– számolt be lapunknak az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár.
Mészáros János a 2010 óta elért egészségügyi eredmények kapcsán hangsúlyozta: az alapellátás finanszírozása 70 százalékkal nőtt az elmúlt években: 2015 óta minden évben 130 ezer forinttal több működési támogatást kaptak, 2018-tól pedig az alapellátó fogorvosok is részesülnek a pluszfinanszírozásból.
Az egyik legjelentősebb előrelépés az ágazati bérekben történt, miután sikerült megállapodni az ágazat reprezentatív szakszervezeteivel és a kamarákkal. A béremelési folyamat 2016 szeptemberében indult el, az elmúlt két évben az orvosok bruttó 207 ezer forint emelést kaptak. A szakdolgozók az első ütemben 26,54 százalékos átlagos béremelésben részesültek, majd 2017-ben 12 százalékos, 2018-ban pedig 8 százalékos emelésről döntött a kormány. Utóbbit eredetileg novemberre tervezték, de a kedvező gazdasági helyzet miatt előre hozták januárra, és a bérkülönbözetet már meg is kapták az érintett dolgozók – ismertette a helyettes államtitkár.
Mészáros János kiemelte: a tárca új kezdeményezéseket is elindított a magyar egészségügy fejlesztése érdekében, ilyen például a 2011-ben bevezetett rezidensprogram, amelynek keretében akár kétszázezer forintos havi ösztöndíjban részesülhetnek azok a szakorvosjelöltek, akik vállalják, hogy amennyi időt töltenek a képzésben, a végzést követően ugyanannyit dolgoznak közintézményben itthon. – A program sikeres, ennek is köszönhetően csökkent az orvoselvándorlás, amit egyértelműen bizonyít, hogy egyre kevesebben kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást – hangsúlyozta Mészáros János.
A helyettes államtitkár kitért a háziorvosok letelepedési és praxisvásárlási támogatására is. Szavai szerint ezek célja, hogy minél több, egy évnél régebben üresen álló praxist betöltsenek. A tavalyi volt az első olyan év, amikor a költségvetésben erre a célra szánt 750 millió forint kevésnek bizonyult a megnövekedett érdeklődés miatt, és meg kellett emelni a forrást 1,25 milliárd forintra.
Mint mondta, egy egy éve üresen álló praxis esetében 12 millió forintot kapnak letelepedésre az orvosok, a legalább 36 hónapja betöltetlen körzetekre jelentkezők 16 millió forintot, az öt vagy annál több éve betöltetlen praxist vállalók pedig húszmillió forint támogatáshoz jutnak. Összesen 162 pályázat érkezett a letelepedési és praxisvásárlási támogatásra 2017-ben. Az egy éven túl betöltetlen praxisok 27 százalékát sikerült feltölteni ennek a támogatásnak köszönhetően.
Az ellenzék által sokat bírált várólistákról a helyettes államtitkár elmondta: a szocialista kormányzás alatt még csak nyilvánosak sem voltak ezek az adatok, azokat 2012 júliusával tette megismerhetővé a kabinet. A műtétre várakozók száma a több mint hét évvel ezelőttihez képest 60 százalékkal csökkent, és 70 ezer helyett most kevesebb mint 28 ezren szerepelnek rajta.
A várólista-csökkentési programnak köszönhetően szürkehályog-műtétre 2012-ben még 90 napot kellett várni, mára ez 45 napra csökkent; csípőprotézist akkor átlagosan 180 nap múlva kapott egy páciens, most 104 nap alatt, míg a térdprotézisműtéteknél 241 napról 137 napra csökkent a várakozási idő. Ez egyrészt jogszabályi változásoknak köszönhető, másrészt annak, hogy 2010 óta összesen közel húszmilliárd forintot költött a tárca arra, hogy több operációt végezzenek el a kórházak.
A legmodernebb műtéti technika alkalmazását és 24 órán belüli intézményből történő távozást teszi lehetővé az egynapos sebészeti beavatkozások ösztönzése, ami a várakozási időket is csökkentheti, ezért a kormány 2017. január elsejétől tíz százalékkal magasabb finanszírozást ad az ezt az ellátási formát választó intézményeknek.