A kormány és az egészségügyi szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek között szerdán este született bérmegállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók idén szeptembertől új bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezzel átlagosan bruttó 26,5 százalékos béremelésben részesülnek az idén, és bruttó 12 százalékos emelésben 2017 novemberétől, majd 8-8 százalékos alapbérnövelésben 2018., illetve 2019. november elsejétől.
A megegyezés eredményeként az állami fenntartású intézmények szakdolgozóitól ez év július 1-jétől, a pedagógusokhoz hasonlóan, a munkáltatók átvállalják a havi 722 forintos kamarai tagdíjakat. A bérrendezés majdnem húszezer orvost és nyolcvanezer ápolót érint, és a lépésre ez évben, illetve jövőre összesen százmilliárd forintot fordít a kormány.
Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Magyar Időknek azt mondta: a béremeléseknek köszönhetően 2019 végére, vagyis 38 hónap alatt összességében bruttó 60-70 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére. Balogh Zoltán részleteket is mondott: az OKJ-s végzettségű, pályakezdő ápolók bruttó bére jelenleg 129 ezer forint, ez 2019 végére 60 százalékkal, 78 ezer forinttal emelkedik.
Az ugyancsak OKJ-s végzettségű, de már több évtizede a pályán lévő szakdolgozók jelenlegi 160 ezer forintos bruttó bére 122 ezer forinttal, 76 százalékkal emelkedik ugyanezen időszak alatt. Még nagyobb alapbéremelésre számíthatnak a főiskolát végzett ápolók: a kezdők most 163 ezer forint bruttó bért kapnak, ez 2019-re 256 ezer forintra emelkedik.
Az ugyancsak főiskolát végzett, de már évtizedes tapasztalattal rendelkező ápolók bruttó alapbére pedig a jelenlegi 230 ezer forintról 363 ezer forintra nő. A most elsőéves főiskolás ápolótanulók pedig a jelenlegi béreknél már csaknem százezer forinttal magasabb fizetést kaphatnak a bérmegállapodásnak köszönhetően – mondta Balogh Zoltán.
A kormány fő tárgyalópartnere, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke emlékeztetett, hogy 2004-es sztrájkkövetelésük teljesült most, „melyeket négy szociálliberális kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”.
Cser Ágnes hozzátette: a kollektív szerződés ágazati kiterjesztését kezdeményezték, zajlik a nem egészségügyi dolgozó alkalmazottak helyzetének felmérése, az élet- és munkakörülmények javításáról pedig még csak most fognak tárgyalni.
A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, „már nem kell az utcára menni”, ezzel vélhetően arra utalva, hogy a fekete ruhás ápolónőként ismert Sándor Mária július 1-jére, az egészségügyiek ünnepére monstre demonstrációt hirdetett, mondván, nem hisz a kormány ígéreteinek.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy a szakorvosjelöltek ösztöndíjával azonos, havi 151 ezer forintos béremelést kapjanak a szakorvosok, most örvendetes eredménynek nevezte a bérmegállapodást, amit „példátlanul kemény, példásan bonyolított tárgyalásokon” sikerült elérni.
Ez utóbbit erősítette meg az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán is, aki újságírók kérdésére azt mondta: a 26,5 százalékos szakdogozói béremelés pontosan megfelel a bruttó százezer forintos szakorvosi béremelésnek. Nemcsak erre az egyensúlyra, de arra is figyeltek, hogy a szakorvosjelöltek támogatásánál magasabb összeget kapjanak béremelésként a végzett szakorvosok.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, aki korábban azt mondta: a rezidensek nettó alapbérének 300, a szakorvosokénak 500 ezer forintnak kellene lenni, most úgy reagált a hírre, hogy ehhez a szinthez a béremelést – ami nettó kétszer hetvenezer forintot jelent – még legalább további három évig kellene folytatni. A szakdolgozók jelenlegi helyzetéhez képest pedig szerinte ez a megállapodás „kifejezetten nevetséges”.
A pártok közül az MSZP elnök-frakcióvezetője reagált a béremelésre, Tóbiás József szerint az szükséges, de nem elégséges, és a fizikai dolgozókat, a karbantartókat, a betegszállítókat is megilletné. A Fidesz-frakció erre úgy reagált: „A szocialisták létbizonytalanságba sodorták az egészségügyi dolgozókat, a Fidesz ezzel szemben kiszámítható, többéves egészségügyi béremelési programot indít.
Négy szuperkórházat terveznek A fővárosi kórházak átalakításáról több döntés megszületett már, de sok dolgot kell még tisztázni – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón közölte, négy nagy, kiemelt egészségügyi centrum lesz: Észak-Pesten a Honvédkórház, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Dél-Budán egy új kórház Kelenföld térségében, míg Észak-Budán szintén egy új intézmény, de már egy következő periódusban.