Az új felsőoktatási bértábla a jövedelmek minimumát szabályozza csak, azaz az egyetemek és főiskolák dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb béreket fizetnek – közölte lapunkkal Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár. Mint arról már többször is írtunk, a felsőoktatásban dolgozó közel 15 ezer oktatónak és kutatónak januártól átlagosan 15 százalékkal emelkedik a bére, ez forintosítva azt jelenti, hogy egy adjunktusnak bruttó 251 500 forint lesz a fizetése januártól, amely 2018-ra 277 200 forintra emelkedik. Az intézmények pénzügyi helyzete a kancellári rendszer bevezetésével és az átgondolt gazdálkodással folyamatosan csökken a tartozásállományuk, és nő a pénzkészletük – derült ki az illetékes tárca adataiból. Ennek is köszönhető, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a tervek szerint további 5 százalékkal emelné januártól az adjunktusok bérét.
Forrásbővülés és beruházások várhatók
Már többször is boncolgattuk a PPP konstrukciókban megvalósult ingatlanok helyzetét. Az államtitkár kiemelte, hogy 5 megállapodást már megkötöttek 5,4 milliárd értékben, vagyis kivásárolták az előnytelen szerződésekből az érintett épületeket, amelyek állami tulajdonba kerülnek januártól. Az intézményeknek jövőre már csak ezek üzemeltetését kell állniuk, a törlesztéstől megszabadultak. A folyamatot folytatni akarják, hiszen ezzel több tízmilliárd forintot lehet megspórolni, amely plusz forrásként jelenik meg az egyetemek büdzséjében.
Az államtitkár a várható infrastrukturális beruházásokról lapunknak elmondta, hogy a Szent István Egyetemhez kerülő budai campusok, a volt Kertészeti Egyetem, áttervezése folyamatban van, a közeljövőben 2,4 milliárdért energetikai korszerűsítést terveznek, valamint további 4 milliárd forintot fordítanak az átépítésre és a felújításra. Kitért a Testnevelési Egyetemre is, amelynek rekonstrukciójára, és a leégett épület pótlására egy 36 milliárdos projektet fogadott el a kormány, az eredeti campus helyén közparkot alakítanak ki. Döntés előtt áll a Színház- és Filmművészeti Egyetem elhelyezésének megoldása, több lehetséges változat is felmerült korábban: a volt BM Kórház épülete a Városligeti Fasorban, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Kara a Blaha Lujza téren, de szóba került a Bálna és a Magyar Rádió épülete is. Az államtitkár szerint 2017 körül lehet elkezdeni a beruházást, amelynek értéke első becslések szerint mintegy 16 milliárd forint. A fentieken kívül még több fővárosi kollégium építése is szerepel az elképzelések között.
Január végére elkészülnek az intézményfejlesztési tervek
A konzisztóriumok tagjaira, amelyek a felsőoktatási intézmények döntéseit segítő, részben külső szakemberekből álló testületek, december 28-ig várja az államtitkárság a jelöléseket, a véleményezést követően a Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kéri fel és bízza meg az érintetteket. A konzisztóriumok véleményt nyilváníthatnak bármely ügyben, azonban a törvény értelmében csak az intézményfejlesztési terv és az éves költségvetés elfogadásában van egyetértési joga. Az intézményfejlesztési terveket az egyetemeknek és főiskoláknak január végéig el kell fogadniuk. Tagjai közé tartozik a rektor, a kancellár, illetve további három személy, akiket az intézmény gazdasági – társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, az adott egyetem és annak hallgatói önkormányzata jelölhet. Jogszabály határozza meg, hogy ki nem lehet tagja a testületnek. A rendelet kizárja a polgármester, alpolgármester, politikai párt tisztségviselője és alkalmazottja, önkormányzati, parlamenti és európai parlamenti képviselő, kormánytisztviselő és állami vezető, valamint más egyetemen dolgozó és az érintett intézménnyel hallgatói jogviszonyban lévő emberek jelölését. A konzisztóriumok döntéseit nyilvánosságra kell hozni, amennyiben az ellentétes a szenátuséval, akkor meg is kell indokolniuk.
Palkovics László a duális képzésekkel kapcsolatban bizakodó volt, mivel adataik szerint a következő évre eddig 500 vállalat és mintegy 3000 hallgató jelentkezett, de véleménye szerint ez a szám még emelkedni fog, mivel márciusban is lesz lehetőség ezt megpályázni. A 2016/2017-es tanévre 5000 hallgató részvételét tűzte ki célul az államtitkárság, amely reális lehet.
Oktatási anyakönyv jöhet
Kitért arra a jelenleg még az ötlet fázisában lévő elképzelésre is, amely szerint egy közhiteles adatbázisra van szükség, amely az óvodától kezdve minden fontos, a tanulmányokkal kapcsolatos adatot tárol. Ez többek között az érettségi eredményeket, szakértői véleményeket, TDK és OTDK helyezéseket, az általános és középiskolai, valamint a hallgatói kompetenciamérések eredményeit is egyetlen rendszerbe integrálná. Az így létrejövő információs bázis alapján az egyetemek tudnák, hogy hogyan és miben kell megsegíteni egy adott hallgatót, aki később a munkaerőpiacon, mint közhiteles adatot, felhasználhatja saját diákélete szakmai tevékenységének dokumentálására is.