Ma tartják a köznevelési kerekasztal első összejövetelét az Emberi Erőforrások Minisztériumában, az ülést Balog Zoltán miniszter vezeti, amelyen részt vesz Czunyiné Bertalan Judit eddigi köznevelési államtitkár és Palkovics László oktatásért felelős államtitkár. Az eseményt követően összeül a parlament kulturális bizottsága, amelynek második napirendi pontja a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelében taglalt problémák megvitatása lesz. Az ülésen a két államtitkár mellett részt vesz Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke, valamint a miskolci iskola igazgatója és közalkalmazotti tanácsának vezetője is. Palkovics elmondta: elsőként meg kell határozni, milyen ügyrenddel és elvárások mentén működik a kerekasztal. A második feladat a beérkezett vélemények, követelések, és a tankerületi fórumokon több mint 2000 iskola képviselői által felvetett problémák és javaslatok megvitatása lesz.
Munkacsoportokat kell alakítani, amelyek elsőként az azonnal megoldandó gondokkal foglalkozniak, ezekben már szeptembertől érezhetők lesznek a változások. A szükséges jogszabályi változtatások szerinte nyárig megtörténhetnek. Az államtitkár abban is szeretne megállapodni, hogy mely témákban van szükség hosszabb egyeztetésekre. Palkovics László korábban azt nyilatkozta: tárgyalnak a köznevelés szerkezeti, strukturális kérdéseiről, a tartalmi elemekről, a pedagógusokat érintő szakmai-stratégiai ügyekről, valamint a tanulói életútról is. A kerekasztal határozza meg, melyik ügyet milyen prioritással kezeljék, milyen munkacsoportok foglalkozzanak a kérdésekkel. Lapunkkal azt is közölte: nem igazak azok a vádak, hogy a kerekasztallal el akarják terelni a figyelmet a problémákról, és látszatmegoldást kínál a minisztérium. Valódi szakmai párbeszédet és vitát kezdeményeznek, a felsőoktatásihoz hasonlóan a köznevelési kerekasztal is állandó testület lenne a tervei szerint, amely időről időre összeülne. Az első időkben kéthetente ülésezne, a problémák megoldásának függvényében. Tegnap egy kérdésre közölte: áttekintik a Klik működését, és megvizsgálják, mely ügyeket lehet közelebb vinni az iskolákhoz. Aminek nem kell szükségszerűen központi kézben lennie, azokat vissza lehet adni az intézményeknek. Arra a felvetésre, hogy az államtitkárságok egyesítésével kell-e számítani elbocsátásokra a minisztériumban, azt mondta: a feladatok mennyisége nem változott, emiatt leépítések sem lesznek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a korábban bejelentett bojkott ellenére részt vesz az eseményen. Közleményükben hat pontban megfogalmazták, milyen keretek között képzelik el a tárgyalásokat. A Pedagógusok Szakszervezete tegnap bejelentette, hogy nem vesz részt a kerekasztalon, mivel jelenleg is folyamatban vannak a pedagógus-sztrájkbizottság tárgyalásai a minisztériummal, amelyet február 12-én zárnak le, ezért erre koncentrálnak – közölte Galló Istvánné elnök. Várják a 25 pontjukra adott kormányzati választ, a további lépésekre csak ezután kerülhet sor. A Nemzeti Pedagógus Kar eljuttatta a köznevelés irányítóihoz az intézményfenntartással összefüggő javaslatait, amelyek részét képezik a köznevelési kerekasztal ülésének is – közölték a testület intézményvezetői tagozatának ülése után. Miként azt megírtuk, az említetteken kívül a mai ülésre meghívást kapott a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Köznevelési Tanács, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, valamint a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója is.
Az emberi erőforrások minisztere bízik abban, hogy a ma először összeülő köznevelési kerekasztal munkájának eredményeként még jobbá válik a magyar iskolarendszer. Balog Zoltán a Klebelsberg képzési ösztöndíjak okleveleinek tegnapi átadásán úgy fogalmazott: kíváncsi lenne, hogy a most ösztöndíjat elnyert hallgatókat mennyire foglalkoztatja az, ami az utóbbi hetekben a köznevelés területén történt. Bízik abban, hogy ez inkább inspirálja, mintsem elbizonytalanítja őket. Balog Zoltán az elmúlt hetekben megfogalmazott kritikákra reagálva hangsúlyozta: az nem fogadható el, ha valaki úgy gondolja, hogy oda kellene visszajuttatni a magyar köznevelés rendszerét, ahol tíz-húsz éve vagy még korábban volt. Ebben nem lesznek partnerek.
Hozzátette: ha az ország az oktatás terén a helyét meg akarja őrizni vagy javítani szeretné, akkor többet kell dolgozni a minisztériumban és a pedagógusoknak is, ugyanakkor jogos elvárás, hogy az érdemi többletmunkáért a tanároknak tisztességes bért kell kapniuk. A tegnapi ünnepségen 434, pedagógusképzésben részt vevő hallgató kapta meg a Klebelsberg képzési ösztöndíjról szóló oklevelet. A jelen lévő pedagógusjelöltek képviselői ünnepélyesen átvették az okmányt a minisztertől és Palkovics Lászlótól. Úgy tűnik, az ösztöndíjasok elhivatottságában nem lesz hiba, a részt vevő fiatalok egymás közötti beszélgetéseiből kiderült: a többség kifejezetten várja már a tanári pálya kihívásait, nagyon szeretne gyerekekkel foglalkozni. A programba eddig 1237 hallgató került be, akik havi nettó 25, 50, illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, ezért vállalják, hogy a diploma megszerzése után pedagógusként helyezkednek el.