A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igazságtételt az Oikosz Alapítvány – tudtuk meg a szervezet kuratóriumának elnökétől.
Nagy Ervin (képünkön) felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint többezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.
– A rendszerváltás előestéjén megnyílt és 1994-ben lezárult kárpótlási időszak nem vonatkozott rájuk. A disszidens szülők gyermekei előtt az igazságtétel kapuját még 1989-ben bezárták – jelezte Nagy Ervin, majd elmondta: az Oikosz Alapítvány a nemzetépítést tűzte zászlajára, fennállása alatt több rendezvényt szervezet már, dokumentumfilmeket készített, és arra is volt példa, hogy felkarolt egy-egy polgári kezdeményezést. Ebben az esetben is erről van szó.
– A disszidens árvák sorsa kevésbé ismert, mélységeiben nem feldolgozott téma, de miután felhívták rá a figyelmünket, egyértelmű volt, hogy foglalkoznunk kell vele. A legkevesebb, amit el szeretnénk érni, hogy felhívjuk a figyelmet erre a történelmi igazságtalanságra – fejtette ki az alapítvány kuratóriumának vezetője.
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a szervezetük által megkérdezett jogászok borúlátók voltak, szerintük a hatályos jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy az érintettek pert indítsanak a kárpótlás reményében, így a siker érdekében valószínűleg elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson vagy módosítson.
– Jelenleg minél több érintettet szeretnénk felkutatni, a disszidens@gmail.hu címre várjuk az információkat – tette hozzá Nagy Ervin.