A Frontex korábban olyan szervezetként definiálta magát, ami a migrációs útvonalak biztosításában és nem a valós határvédelemben segít, ebből a szempontból pedig egyfajta lassú, de folyamatos változásnak vagyunk a tanúi, amely arra mutat, hogy Európának fel kell ébrednie álmából, és újra meg kell ismernie a realitások világát a migráció kérdésében is – mutatott rá a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Horváth József.
A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: a Frontex létrehozásakor látszódott, hogy az unió vezetése látszatintézkedést hozott, és habár az elnevezésben határvédelemről van szó, sem a szervezet létszáma, sem a technikája, sem a feladatmeghatározása nem erről szól.
Megjegyezte: ha megnézzük, hogy a magyar határnál hol és hányan teljesítenek szolgálatot, és ehhez képest a Frontexnek hány százezer kilométeren kellene biztosítani a határvédelmet, akkor jól látható, hogy ez egy abszurd szervezet. Úgy vélekedett, pillanatnyilag valójában egyfajta felügyeleti jogokat gyakorló szervezetről kellene beszélni.
Már nemcsak a fióknak gyártják a jelentéseket
Ugyanakkor a Frontex igazgatója arról is beszélt, hogy az Algéria és Tunézia felől érkező illegális bevándorlók biztonságpolitikai kockázatot jelentenek, és ez növeli az így is elég magas terrorfenyegetettséget.
Ezzel kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett, előbb-utóbb el kell kezdeni a probléma gyökereiről beszélni. Most már úgy tűnik, hogy nemcsak a fióknak gyártja a Frontex a jelentéseket, hanem most már elő is mernek állni vele – tette hozzá.
A nyílt beszéd Nyugat-Európában süket fülekre talál
A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, hogy a migrációs nyomásnak nem lehet a végét látni. Ennek oka pedig az, hogy a fekete-afrikai térség számos államában a szervezett bűnözés uralja az országot, az iszlám radikalizmus terjed ott is, nem beszélve a vízhiányról és az ottani államok diszfunkcióiról, ezek mind arra sarkallják az embereket, hogy induljanak útnak, és mivel továbbra is azt üzenik, hogyha valaki eljut Európába, nem toloncolják vissza, s ez egyfajta „szívóhatást” generál a térségben.
Arra reagálva, hogy Franciaországban egy konzervatív politikust ötezer euróra büntettek, mert azt mondta, hogy a baloldal érdeke a migrációs hullám, azt mondta, a nyílt és egyenes beszéd Nyugat-Európában süket fülekre talál, és még mindig nem lehet ezekről a problémákról a szó valós értelmében beszélni.
A rádióműsor felvétele visszahallgatható a hirado.hu oldalra kattintva.