- Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetének egyik rendezvényén nyílt politikai szerepvállalásra buzdítja a magyar bírókat
- Miközben a magyar bírósági rendszert élesen támadják az Európai Unióból, a Tűzfalcsoport egy rendkívül érdekes kettős mércét fedezett fel a bírálatok tanulmányozása kapcsán
- Mivel a jogászi hivatásrenden belül ők sem tétlenkednek, a 444.hu és a HVG módszerét átvéve, most a Tűzfalcsoport is közölt egy listát az aktív sorosista, illetve balliberális jogászokról
Folytatódik a zavarkeltés: ezúttal az MTA rendezvényén tüzelték a bírókat
Kis híján “forradalmi gyűléssé” változott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetének egyik rendezvénye november végén – jegyezte meg ironikusan a Tűzfalcsoport egyik informátora.
Mint mondta: a hallgatóság soraiban többek között feltűnt az egyik “ellenzéki jogászceleb”, Fleck Zoltán, aki – mint tudjuk róla – bármikor képes írásban és szóban, akár még angolul is eltemetni a magyar jogállamiságot, ha erre igény mutatkozik.
De föltűnt az MTA estjén Takács Péter is. Ő kevésbé futtatott szereplője a magyarországi tudományos életnek, éppen ezért szeretnénk felhívni a figyelmet arra a nagyszerű, az MTA gondozásában megjelent tanulmányára, amelyben a magyar állam elnevezésének elemzése közben kimutatja, hogy a “2010-ben hatalmat szerzett elit”, azért keresztelte át a Magyar Köztársaságot Magyarországra, mert ezzel is jelezni kívánta, hogy a 2010 előtti nyitott demokrácia helyett egy populista, tekintélyelvű rendszert kíván kiépíteni – ami kb. 2014-re sikerült is neki.
S nyilván az érintettség okán tettette tiszteletét az Országos Bírói Tanács (OBT) két rendszerkritikus tagja, Vadász Viktor és Matusik Tamás a minikonferencián.
Figyelemreméltó az is, amit a pódiumbeszélgetésre meginvitált holland jogtudor, az utrechti egyetem professzora, Philip Langbroek művelt november 26-án.
Langbroek, aki éveken át dolgozott az Európa Tanács (ET) Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Értékelésével Foglalkozó Bizottsága (CEPEJ) mellett, most a Tűzfalcsoport forrása szerint arra ragadtatta magát, hogy lényegében nyílt politikai szerepvállalásra buzdítsa a magyar bírókat.
Azzal érvelt, hogy az ellenzéki pártok gyengék, többé már nem tudják megvédeni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a bíróknak tehát a sarkukra kell állniuk. De – fűzte hozzá nyugtatólag – nincsenek egyedül, mert külföldön már most számos támogatójuk van, s személy szerint ő maga is kész széles körű kapcsolatrendszerét mobilizálni.
Vagyis a rendszerkritikus bíróknak nincs más dolguk, mint nemzetközi szinteken indítani támadást az ország ellen.
Erre később Vadász Viktor annyiban ráerősített, hogy hallgatói hozzászólásában kifejtette: a magyar bíró uniós bíró is, ezért az uniónak is lehet beleszólása abba, mi történik Magyarországon.
Csak a magyar bírósági rendszer szúrja a strasbourg-i és brüsszeli szemeket
Dunja Mijatović, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken Strasbourgból felszólította Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét, hogy ne írja alá a közigazgatási bíráskodás hagyományos modelljének helyreállításáról szóló törvényt, mert szerinte az veszélybe sodorná a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Mijatović megítélése szerint ugyanis a jogszabály hatálybalépésével “az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett.”
Az állításnak annyi köze van a valósághoz, mint a nevében Magyar Helsinki Bizottságnak a magyarsághoz: nagyjából semmi.
A törvény ugyanis a közigazgatási bírók kiválasztását alapvetően a közigazgatási bíróságok képviselőiből felálló tanács hatáskörébe utalja, a tárcavezető csak kinevezi a bírókat, az ítélkezésbe pedig semmilyen szinten nem folyhat bele, hiszen a bírókat ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben senki sem utasíthatja semmire.
A másik probléma Mijatović és a közigazgatási reform valamennyi kritikusának vádaskodásával az, hogy a miniszteriális igazgatás egyáltalán nem példa nélküli az Európai Unióban, ahogy a közvetlen politikai befolyásolás sem.
Mijatović asszony egyébként végzettségét tekintve médiajogász, s 2010-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjévé választották.
E poszton egy ismerősét, a magyarországi Soros Alapítvány veteránját, az ex-SZDSZ-es Haraszti Miklóst váltotta, aki nem mellesleg a CEU vendég professzora is volt. Haraszti és Mijatović azóta hol felváltva, hol kéz a kézben támadják a magyar kormányt.
Íme a lista az aktív sorosista, illetve balliberális jogászokról
Dr. Nehéz-Posony Márton, a közösségi oldalán és a baloldal sajtóban előszeretettel politizáló ügyvéd többek között a most Fidesz-frakcióvezető politikust, a 2010–18 között józsefvárosi polgármester (egyébként családos ember) Kocsis Mátét lemelegező Ungár Klárát is védte. A MÚOSZ újságírószövetség jogászaként – az elmúlt nyolc évben – számos alkalommal temette már el a magyar sajtószabadságot.
Nehéz-Posony egyébként kiváló aduász a magyar igazságszolgáltatás közelébe férkőzött Soros-hálózat céljaihoz: a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik hírlevelének tanúsága szerint ugyanis azért emelt szót a közgyűlésen, hogy a budapesti kamara sokkal határozottabb állásfoglalásokat tegyen „a jogállamot érintő közpolitikai kérdésekben”.
Sajátos jogi kultúrájáról és a jogbiztonság, jogállam eszméihez fűződő viszonyáról sokat elárul az is, hogy 2015 őszén, a migrációs ostromállapot heteiben nyílt levelet írt alá arról, hogy „a jog eszközeivel nem lehet megoldani a menekülthelyzetet”. A keresztény szokásokat és hitelveket közösségi posztjaiban gyakran gúnyoló, gyalázó celebügyvédtől azonban ilyen intellektuális szellemességek is kitelnek: „Nagy Imre Soros-ügynök volt, ez teljesen nyilvánvaló” vagy „Kötcse, hol zsírjaink domborulnak”.
Dr. Dénes Balázs 2017 januárja óta a Civil Liberties Union for Europe (Európai Szabadságjogi Unió) nevű Soros-közeli, emberi jogi watchdog szervezet vezetője, korábban – 2004 és 2012 között – a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, 2013-tól négy évig az Open Society Foundations projektigazgatója volt.
2018 márciusában egy izraeli lap megírta róla, hogy egy magánbeszélgetésen készült hangfelvétel tanúsága szerint Dénes egy német társadalomkutató-tanácsadó szervezettel készült találkozóra azért, hogy elmagyarázza nekik, miként léphetnek majd föl a magyar civiltörvény ellen.
Dr. Sánta Szabolcs Miklós nemrégiben az ellenzéki sajtónak igyekezett modellezni – persze nem az előírásosan zajló, jogi processzus pontos megértetésének szándékával – Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő menedékkérelmi eljárását.
2008-tól a TASZ munkatársa volt, e minőségében Sánta Szabolcs Miklós védte például azt az olasz melegjogi aktivistát, aki még 2014-ben a melegfelvonuláson papnak öltözve, pénisszel díszített árpádsávos Nagy-Magyarország képpel jelent meg egy kamionon – az olasz férfi orrát ugyanis ezt követően a nyílt utcán eltörték.
Sánta Szabolcs Miklós most már a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, s ő is beállt azok közé, akik szerint hazánkban csúcsra járatják a diktatúrát.
Dr. Sándor Zsuzsa volt ügyész, volt köztisztviselő, volt büntetőbíró, volt szóvivő, “kényszernyugdíjas”, újságíró, blogger, a Helsinki Bizottság egyik reklámarca.
Sándor Zsuzsa rosszul viselte, hogy 2012-ben nyugdíjba kellett vonulnia, s az élére állt a hivatalukat és befolyásukat vesztett, a kommunista érában szocializálódott exbírótársainak. Partnerre, szoros szövetségesre a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által támogatott Helsinki Bizottságban talált. Ekkoriban lett Sándorból az ellenzéki holdudvar meghatározó tagja.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják.