– A Szakmák éjszakája egy délutántól kezdődő program, de mi úgy gondoltuk, hogy az általános iskolásokat jobban meg lehet szólítani, ha egész napossá tesszük – mondta lapunknak tegnap Bánátfy Andrea, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum szakmai főigazgató-helyettese.
Hozzáfűzte, hogy folyamatosan érkeznek a diákok, de nagy számban felnőttek is megfordultak náluk. Oktatási centrumukban több mint száz szakmát tanítanak, amelyeket ezzel a bemutatóval is kézzelfoghatóvá szeretnének tenni. Kiemelte, hogy iskolájukban leginkább az építőiparhoz és a faiparhoz tartozó foglalkozások a hiányszakmák.
Az intézményvezető arról is szólt, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, a biztos elhelyezkedési lehetőségeken túl ösztöndíjat is kap az, aki hiányszakmát tanul. Ennek a mértéke 10 ezertől 50 ezer forintig terjed havonta, attól függően, milyen tanulmányi eredményt ér el a diák.
Bánátfy Andrea hozzátette, hogy iskolájukban nagyon népszerű még a kozmetikus-, fodrász- és szakácsképzés is. – A hozzánk látogató beöltözhet a divatiskola által készített ruhákba, kozmetikustanulóink kisminkelik őket, fodrásztanulóink elkészítik a hajukat, divatbemutatón felvonulhatnak, fotós diákjaink pedig lefotózzák őket – sorolta a szervező.
Hozzátette, mindez azért is érdekes, mert bemutatja, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szakmák, és arra is rávilágít, hogy érdemes több szakma megszerzésében is gondolkodni. A célcsoportra vonatkozó kérdésünkre az intézményvezető elmondta, hogy óvodástól nyugdíjaskorig terjed a repertoár, a kicsiknek fontos, hogy megismerjék, milyen szakmák vannak, a felnőttek pedig akár az egyetem után is szerezhetnek maguknak még egy szakmát, vagy át is képezhetik magukat, ha bármely okból szakmát váltanának.
Mint mondta, még olyanok is vannak, akik azért tanulnának ki egy-egy szakmát, hogy a hobbijukban minél látványosabb dolgokat hozzanak létre, sőt még nyugdíjas tanuló is megfordult náluk, hogy többet tudjon meg a bútorasztalosságról.
– Ősszel lesz az európai szakmák versenye, amelyen hat foglalkozásfajtával vesz részt az iskola, mindez azért érdekes, mert ezen a rendezvényen már olyan feladatokkal is bemutatkozunk, amelyekkel majd akkor fogunk versenyezni – magyarázta az intézményvezető. Elmondása szerint ezzel azt szeretnék demonstrálni, hogy ha hozzájuk iratkozik be egy diák, akkor mennyire magas szintű képzést kap.
Kérdésünkre az intézményvezető megnevezte az említett hat szakmát: a bútorasztalost, az épületasztalost, a grafikust, a kirakatrendezőt, a kőfaragót és a villanyszerelőt. Bánátfy Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy szombaton is több mint száz szakma és több mint száz program várja az érdeklődőket a Hungexpo 2-es kapujánál lévő sátorban, 10 órától 18 óráig.
Kihívások a gazdaság és az oktatás számára
A szakképzésnek a valós gazdasági igényeket kell szolgálnia – mondta tegnap Debrecenben, a digitális szakképzési konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné Az ipar és az oktatás együttműködése a digitalizálódó szakképzésben címmel tartott nyitó előadásában azt mondta: Magyarország az Ipar 4.0 stratégiával megalapozta az összehangolt tervezés lehetőségét a képzés területén is.
– Ami kihívás a gazdaság számára, egyre inkább kihívás az oktatás számára is: képzett munkaerőre van szükség – tette hozzá a helyettes államtitkár. Pölöskei Gáborné szerint soha nem volt ennyire pozicionált a szakképzés és a felnőttoktatás, mint most, amikor olyan humán erőforrást kell biztosítani, ami nélkül a gazdaság nem tud fejlődni. Beszélt arról, hogy új munkaformák jelennek meg, amire úgy lehet felkészülni, ha szélesebb alapokra helyezik az oktatást, a képzést, a képességek átadását.
Az intézkedések között említette az ágazati készségtanácsok megalakítását, a minőségi technikusképzés bevezetését, a kötelező vállalati helyszíni továbbképzéseket, a gazdálkodók bevonását a képzésbe, illetve a tanulók bevonását a termelési folyamatokba. Utóbbi érdekében ágazati képzőközpontokat alakítanak ki. Szükségesnek nevezte a helyettes államtitkár a duális képzés bővítését, amiben jelenleg középfokon ötvenezer diák vesz részt. Jó lenne, ha a nagyvállalatok mellett egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) is segítené a képzést – fűzte hozzá.