– Soha többé nem szabad ilyennek előfordulnia – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett tegnapi ünnepségen a fővárosban.
A fideszes politikus, aki egyben a magyar hagyományokat őrző Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, hangsúlyozta: senki sincs felkészülve arra, hogy egyszer csak parancsba kapja, el kell hagynia a házát, hazáját. Németh Zsolt arra is kitért, hogy végig kell gondolni, mit lehet tenni a jobb szlovák–magyar viszonyért, mert a múlt megismerésével megtették az első lépést, ám most jön a második, amely hosszabb idei tarthat majd, és ehhez nagy türelem kell.
– Szelíden, mint a galambok, és okosan, mint a kígyók – fogalmazott a Bibliára utalva a politikus, aki a diplomácia mellett a civil szervezetek, és az egyházak szerepét is hangsúlyozta.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ünnepségre – felidézve a 71 éve történteket – 71 soros versét hozta el, amelyben családi emlékeit elevenítette fel az akkor történtekről.
A második világháború után a csehszlovák állam a magyarokat kollektívan tette felelőssé az ország felbomlasztásáért. A Benes-dekrétumok értelmében megkezdődött a felvidéki magyarok erőszakos kitelepítése. Ezt látva az akkori magyar kormány tárgyalásokat kezdeményezett a csehszlovákokkal, így 1946 februárjában a két ország hatóságai megkötötték a hírhedt lakosságcsere-egyezményt. Egy évvel később, 1947. április 12-én indultak meg az első, a kitelepített magyarokat szállító szerelvények a szomszédos országból.