A Magyar Honvédség idén és jövőre is jelentősen bővülő költségvetése megteremti a fejlesztési programok és a haditechnikai modernizáció felgyorsításának lehetőségét. Egyebek mellett a légi, a légvédelmi, a földi, valamint a tüzérképességek fejlesztése mellett a vezetés és irányítás rendjét is korszerűsítik.
A 2024-ig a GDP két százalékára bővülő katonai büdzséből létszámemelésre, a meglévő katonai alegységek bővítésére is jut forrás.
A honvédelemre szánt 2018-as büdzsé mintegy 428 milliárd forint, amely a GDP 1,05 százaléka, és 73,6 milliárd forintos többletet jelent 2017-hez képest, vagyis csaknem 21 százalékkal nőnek a védelmi kiadások. A kormány célja a NATO-elvárásokkal párhuzamosan az, hogy 2024-ig a katonai költségvetés elérje az ország hazai össztermékének a két százalékát.
A GDP évenkénti bővülését is figyelembe véve 2023-ra ez mintegy 1200 milliárd forintos katonai büdzsét jelent.
A Honvédelmi Minisztérium a megemelt költségvetési összeget az ötszázalékos illetményemelés mellett a Zrínyi 2026 programban megfogalmazott fejlesztési feladatok megvalósítására fordítja.
A kiemelt fejlesztésekre és a megkezdett programok folytatására jövőre mintegy 95 milliárd forint jut.
Széles körű laktanya-felújítási munkálatok kezdődnek Hódmezővásárhelyen, Tatán és Szolnokon. Idén márciusban elkészült a déli határ védelmében részt vevő katonák elhelyezésére szolgáló négy határvédelmi bázis. Tízéves program keretében új szintre emelik a honvédség különleges műveleti képességét. Szeptember elsejétől már dandárszinten működik tovább a Magyar Honvédség különleges rendeltetésű szolnoki alegysége, a korábban zászlóaljként működő alakulatot másfél éve fejlesztették ezredszintre. A dandárszintű szervezet jobban megfelel majd a különleges műveleti képességgel szembeni hazai és nemzetközi követelményeknek. Az átszervezéssel a jelenlegi rendszeresített létszám harmadával bővül, nem meghaladva az 1500 főt. A NATO közös nehéz-teherszállító egységének, az ék alakú magyar felségjellel repülő
C–17-es szállítógépeknek az otthonát is jelentősen korszerűsítették az elmúlt években. Augusztus 1-jei hatállyal ezredszintű szervezetté vált az MH Pápa Bázisrepülőtér, itt 200 beosztással lesz több.
A Kecskeméten települt 14 darab, közelmúltban szoftveresen korszerűsített Gripen vadászbombázón kívül a légierő teljes gépparkja megérett a felújításra, cserére. Az elavult Jak–52-es kiképző repülőgépek helyett új, korszerű, Zlin típusú gyakorló-felderítő repülőgépek beszerzése kezdődött meg négy géppel, és a következő négy gép pályáztatása is folyamatban van. Ezekkel a gépekkel szeretnénk megteremteni, visszaállítani a hazai pilóta-alapképzés feltételrendszerét. A cseh gyártású Zlinekkel nem lehet Gripen-pilótákat képezni, ezért szükség van olyan köztes, nagyobb teljesítményű gépekre is, amelyek erre is lehetőséget adnak. Megújulás előtt áll a merevszárnyú légi szállítás, az AN–26-os teherszállító repülőgépek élettartamuk végéhez érnek, felújításuk már nem kifizetődő. A minisztérium hosszabb távon több, eltérő feladatkörű és kategóriájú típus beszerzésében gondolkodik.
A Szolnokon állomásozó helikopterflottából az elmúlt években beszerzett Mi–8-asokon kívül nagyjavításon estek és esnek át az Mi–17-es szállítógépek, valamint az Mi–24-es harci helikopterek. A szakemberek 12 darab – 2012-ben leállított – harci helikopter felújításával számolnak, amire a pályázatot már kiírták, és idén, illetve jövőre 10-10 milliárd forintot szánnak a programra. A helikopterpilóták kiképzését segíti a mentőszolgálattól átvett két darab Écureuil könnyű helikopter is. A jövőben nagy hangsúlyt helyeznek a helikopteres egységek úgynevezett éjjellátó képességének biztosítására, amivel a már említett különleges műveleti katonák feladatait és a harceljárásokat is támogatni tudják. A honvédelmi vezetés nem mondott le új vagy újszerű forgószárnyasokról sem, de a beszerzés és a hadrendbe állítás többéves folyamata miatt halaszthatatlan a régi technika nagyjavítása, a gépek még legalább 8 évig rendszerben állhatnak, egy ideig párhuzamosan az új technikával. Emellett új mobil radarokra és a légvédelmi egységek megújulására is szükség van, hogy hatékonyan egészítsék ki az ország légterét védő Gripen vadászgépek képességét. A közeli légvédelmi feladatokat ellátó, francia eredetű Mistral rendszert új, fejlettebb rakétákkal és érzékelőkkel látták el. A közepes légvédelmi rakétarendszer, a szovjet eredetű KUB jövőjét is át kell gondolni: vagy további modernizálás, vagy pedig új fegyverek beszerzése lesz szükséges. Az informatikai rendszereken keresztül érkező támadásokat, a kibertér jelentette kihívást Magyarország is kiemelten kezeli, ezért a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálaton belül létrehozzák a kibervédelmi központot.
A szárazföldi haderő fejlesztése is napirenden van, főként az elmúlt évtizedekben leépített tüzérség megerősítése, újjáalakítása szerepel a tervek között. A Rába folyamatosan szállítja a honvédelmi feladatokra tervezett terepjáró teherautókat. A katasztrófavédelmi képességek uniós forrásból is fejlődnek, speciális teherautókat, illetve PTSZ–M kétéltű lánctalpas deszantjárműveket újítanak fel.
A folyamatosan bővülő pénzügyi források a múlt év végén bejelentett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében a katonák egyéni felszerelésének, harctéri fegyverzetének és a haditechnikai képességeknek a fejlesztése mellett az önkéntes tartalékos rendszer új alapokra épített továbbfejlesztését, a megkezdett programok folytatását és újak elindítását is lehetővé teszi. A Honvédelmi Sportszövetségre, a civil szervezetekre, ezeken keresztül pedig a társadalmi kapcsolatok erősítésére is jut forrás. A tárca célja, hogy a modern Magyar Honvédség mellett mind a 197 járásban legyen önkéntes tartalékos egység. A program végén 30 ezer főt meghaladó hivatásos Magyar Honvédséggel és mintegy 20 ezer fős önkéntes tartalékos területvédelmi erővel számol a HM. A program kapcsán a kormány kiemelten fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetőség szerinti bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásait is kihasználva. Az egészségügyi szolgálatnál a budapesti Honvédkórház fejlesztése és bővítése is napirenden van. A migrációs nyomás kezelése továbbra is elengedhetetlen feladata a honvédségnek az ország, az állampolgárok, ezzel együtt az Európai Unió határainak védelme érdekében. A határ menti feladatok ellátására és az előre tervezhető kiadásokra 25 milliárd forintos összeget tartalmaz a 2018. évi költségvetés tervezete.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.