„A bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált”– mondta Kunhalmi Ágnes (MSZP) 2015 nyarán. „Magyarország egy méltó, büszke otthon lehet, ezeknek az embereknek egy része az átlagnál képzettebb, számukra szerintem Magyarországon idővel állást lehet biztosítani” – vélekedett Szigetvári Viktor (Együtt). „A város lakosságát egyáltalán nem zavarták” – állította Botka László, Szeged polgármestere, aki a kerítés mielőbbi lebontását ígérte. Gyurcsány Ferenc szerint „egy ünneplő tömeg jött Magyarországra”, Molnár Csaba (DK) úgy fogalmazott: „én akkor lennék boldog, ha sokkal többet be tudnánk fogadni”.
Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője a palesztinokat gettóba záró izraeli falhoz hasonlította a határzárat. A hazai ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik támogatta azt. Később egyes ellenzéki politikusok változtattak korábbi meggyőződésükön. Fodor Gábor, aki 2015 nyarán még azt mondta: „hát ez egy rettenetes, hihetetlen, borzalmas nagy menekülthullám, amivel riogat a kormány”, pár hónappal később már úgy magyarázta a szavait: „kezdetben mindenki alulbecsülte ennek a mértékét”. A szocialista Hiller István már novemberben arról beszélt: jelenleg nincs jobb megoldás a kerítésnél. Az egyik legnagyobb meglepetést azonban Gyurcsány Ferenc okozta, aki 2015 őszén már úgy nyilatkozott: „nem akarjuk, hogy a menekültek számolatlanul elárasszák Európát vagy Magyarországot”.
A magyar kormány határozott menekültpolitikája és ezen belül a határok lezárása az Európai Uniót is megosztotta. Angela Merkel német kancellár úgy vélte, a falak emelése nem jelent megoldást. Werner Faymann osztrák kancellár a nácikhoz hasonlította a magyar kormányt, szerinte a migránsokkal úgy bánnak, mint a zsidókkal Európa legsötétebb napjaiban. „Mi nem fogjuk Ausztriát kerítéssel körbevenni” – szögezte le. Amikor azután Ausztria is kerítést húzott fel, Faymann azt mondta, ő kaput épít oldalsó szárnyakkal. A külügyminiszter, Sebastian Kurz azonban már 2015 nyarán is pozitívan nyilatkozott a magyar határkerítésről, hangsúlyozva: ha az Európai Unió nem ad egységes választ a menekültkérdésre, akkor az államok arra kényszerülnek, hogy egyedi intézkedéseket vezessenek be.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a kerítés ellen foglalt állást, hiszen – mint mondta – a világban a kulturális megosztottság jelenti a jövőt, és ezt a közép-európaiak sem kerülhetik el. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának tagja az ’56-os magyar menekültekhez hasonlította a kerítés túloldalán feltorlódott migránsokat. Verhofstadt Orbán Viktort Európa morális krízisének nevezte és a kerítést az európai értékek szabotázsának tartotta. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint a szögesdrótos kerítés még az állatoknak sem való. Az európai és magyarországi baloldallal szemben a hazai közvélemény szinte egységesen (80 százalékban) támogatta a kerítést és a jogi határzárat.
A V4-ek polgárai is a magyar migrációs politika mellett
A visegrádi együttműködés országaiban élők 81 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan az Európai Unió kezeli az illegális határátlépések kérdését – derül ki a Nézőpont Intézet legújabb reprezentatív kutatásából. E szerint a Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élők négyötöde úgy látja, hogy a brüsszeli bevándorláspolitika megváltoztatására lenne szükség. A megkérdezettek 73 százaléka értett egyet a magyar határzár megépítésével, fenntartásával, és ugyanilyen arányban utasították el a kötelező betelepítési kvótákat. Összességében az uniós kvótarendszer bevezetésével a megkérdezettek 55 százaléka egyáltalán nem ért egyet, és további 18 százalék azoknak az aránya, akik inkább nem értenek vele egyet. Így 73 százalék ellenzi, hogy uniós kvótarendszer alapján osszák szét a menedékkérőket.