A Magyar Honvédség kétezer-ötszáz katonája áll készültségben a saját szolgálati helyén, hogy ha krízishelyzet alakulna ki a határon, mozgósítható legyen a határ védelmére – tudta meg lapunk. Honvédségi forrásaink szerint a különböző helyőrségekben a biztonsági határzár védelmére kijelölt egységek tagjainak a riasztást követően hat órán belül az adott határszakaszra kell érkeznie, hogy segítsék a kerítés védelmét ellátó rendőri erők munkáját.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Honvédség erőinek nagy részét már visszahívták a déli határról, csak a megfelelő felderítő technikai eszközök, az üzemeltetésükhöz és ellenőrző, felderítőfeladatokhoz szükséges személyi állomány szolgál a katonáink közül a biztonsági határzárnál.
A határvédelemre kivezényelt katonák egy részének visszahívását főként az indokolta, hogy jelenleg más utakat keresnek a balkáni útvonalon az illegális bevándorlók, illetve az embercsempészek, hiszen tudják, a magyar határkerítés szinte áthatolhatatlan, így félnek a lebukástól. A déli irányból érkezők inkább Horvátország felé próbálkoznak, bár a továbbjutásuk ott is egyre nehezebb.
A katonák visszahívása mellett szól az is, hogy a schengeni övezet kialakulásával a határvédelmi feladatokat alapvetően a Belügyminisztérium vette át, és nagyobb szerepet játszik a mélységi ellenőrzés, amely sikeres is lehet, ha nincs nagy nyomás a határszélen.
A katonáknak ugyanakkor más, fontos feladatai is lesznek idén, illetve a közeljövőben. Számos nemzetközi hadgyakorlaton kell például részt venniük a NATO orosz fenyegetés elleni felkészülésének részeként. Ilyen, nagy létszámú kiképzés lesz itthon és külföldön is, elsősorban a Baltikumban.
A NATO katonai misszióiban is létszámnövelésre lehet szükség, hiszen az amerikaiak csökkenthetik a részvételüket például Afganisztánban vagy az afrikai hadszíntereken. Afganisztánban információnk szerint felmerült a különleges műveleti csoportjaink létszámának növelése, amelyek gyakorlatilag minden műveleti területen bevethetők lennének.
A tanácsadó, mentorcsoportoknál is bővítés várható, ha erre igényt fogalmaz meg a szövetség. Az Iszlám Állam elleni harc részeként századnyi katonánk szolgál Irakban is, ahol kiképzéssel foglalkoznak. Ha erre felkérés érkezik, itt is nagyobb lehet a magyar missziós létszám. A bevándorlók elleni felzúdulás és a terrorveszély miatt erősítésre lehet szükség a békefenntartóinknál a délszláv térségben is.
Jelenleg ugyanakkor csaknem ezer fő lát el külszolgálatot a Magyar Honvédség állományából a különféle missziós kontingenseikben, ez mintegy háromezer katona készenlétét jelenti. Ezer fővel kell váltani ugyanis félévente a missziós katonákat, miközben ezer fő felkészítésen, kiképzésen vesz részt. Amennyiben a missziós létszám bővülne, bővíteni kellene a váltóállomány létszámát is, ezek helyett a katonák helyett viszont valakiknek el kellene látniuk az itthoni honvédelmi feladatokat is.
Úgy tudjuk, okozott némi feszültséget is a katonák körében, hogy a családjuktól, a szolgálati helyüktől távol kellett határvédelmi feladatokat ellátniuk, így fennállt a veszélye annak, hogy elvándorlás lehet az állománynál. Ez azért sem lett volna szerencsés, mert az utóbbi időben a toborzás sikereket mutathatott fel, többen maradtak a honvédségnél, mint ahányan úgy döntöttek, hogy elhagyják ezt a pályát, és némi létszámnövekedés volt tapasztalható a tartalékosok körében is.
A katonák visszahívása tehát több szempontból is indokolt volt, jelenleg pedig egyeztetés folyik a helyőrségek vezetése és az összhaderőnemi parancsnokság között arról, miként rendelik el a mozgósítást, ha egy krízis miatt újra nagy létszámban a határra kell vonulni. Előfordulhat ugyanis, hogy hat óránál rövidebb idő alatt is oda kell érniük a katonáknak egy-egy helyszínre.