– A trianoni közigazgatási határok beégtek az emberek tudatába, és ez a közbeszédben is nyomon követhető, amikor különbséget teszünk a mi és a ti vagy az itt és az ott között. Ez a szemléletmód a közép-európai magyarság közösségépítésének alapvető problémája – mondta Folberth Péter, a Határon átnyúló közösségfejlesztési kutatások és arra épülő tudásfejlesztés című projekt kutatási vezetője.
A szegedi Munka Világa Közhasznú Egyesület szervezésében egy szinte még feltáratlan területet vizsgáló uniós projekt indult útjára a nemzeti közösség, a társadalmi együttműködés erősítésének érdekében.
Megtudtuk: elsősorban nem a magyarságtudat vizsgálatára törekednek, sokkal inkább annak megismerésére, hogy a különböző külhoni régiók magyarjai és az anyaországi magyarok milyen érzelmi viszonyban állnak egymással. Mint kifejtette, a nemzetegyesítés közjogi értelemben ugyan megtörtént, ugyanakkor azt minőséggel és tartalommal is meg kell tölteni, a nemzeti és a politikai közösség ugyanis mind mentálisan, mind érzelmileg különbözik.
Folberth Péter elmondta, nemzeti közösségről akkor beszélhetünk, amennyiben a közös nyelven felül van egyfajta kommunikációs hajlandóság, igény az összetartozás és a szolidaritás megélésére. Úgy vélte, a nemzet a legtágabban értelmezhető olyan közösség, ahol még létezik a „mi”-tudat, kevéssé kutatott kérdés azonban, hogy ez ténylegesen mennyire érvényesül.
Losonczi-Tóth József, a projekt vezetője elmondta: olyan közösségi potenciálokat és új erőforrásokat azonosítanak, amely segítségével nemcsak a közösségi szemléletmód válik fejleszthetővé, de a nemzeti közösségek közötti szakmai háló fejlesztésére is lehetőség nyílik. Megtudtuk: jelenleg ez egy kevéssé kutatott tématerület, pedig a közösségi kohézió erőssége jelentősen meghatározza egy nemzet további sorsát, későbbi esélyeit.
Fontos az a tény, hogy magyarok a Kárpát-medence minden régiójában, térségében vannak, illetve Moldvában is mint őshonos kisebbség. Ezért is fontos, hogy a Munka Világa Közhasznú Egyesület műhelymunkákkal is a transznacionális magyar kapcsolatokat és érzelmi attitűdöket feltérképezze, partneri együttműködéseket alakítson ki, a határ menti magyar közösségeket jobban megismerje.
A szakemberek összeállítottak egy kérdőívet, amely a Nemzetiközösség.hu oldalon kitölthető, így mindenki hozzájárulhat a közösségfejlesztés lehetőségeinek feltárásához.