Még a nyári ítélkezési szünet előtt befejeződhet a nyomozás P. László ellen, aki beismerte, hogy ő robbantott 2016. szeptember 24-én este a fővárosi Teréz körút–Király utca sarkán, életveszélyesen megsebesítve egy rendőrnőt, akinek férfi járőrtársa is súlyosan megsérült. A 24 éves fiatalember azt is részletesen elmondta március végi, többnapos beismerő vallomásában, hogy hol vásárolta a pokolgépéhez az alkotóelemeket és az elektronikai alkatrészeket, hol, mi alapján és hogyan állította össze a szerkezetet, amelynek hatását szögekkel is megnövelte. Arról is részletesen beszélt, hogy miként választotta ki a helyszínt, amit többször is felmért, valamint arról is beszámolt, hogy találomra választotta ki a két gyalogos rendőrt, akiket nem ismert korábbról.
A beismerő vallomását a harmadik napon hirtelen befejezte, és nem volt hajlandó tovább együttműködni akkori meghatalmazott védőjével, sőt a kapcsolattartónak megnevezett édesapjával sem. Ekkor kirendeltek neki egy védőt, akinek utolsó ténykedése az ügyben a csütörtöki előzetes letartóztatás meghosszabbításának procedúrája volt; P. László ellen a kényszerintézkedést újabb három hónappal meghosszabbította a nyomozási bíró, mivel tartani lehet a szökésétől, elrejtőzésétől, bűnismétlésétől.
A robbantót a tárgyalásra az Ideg- és Elmemegfigyelő Intézetből (IEMI) kommandósok vitték, orvosi kísérettel. Március 31-én ugyanis dühöngeni kezdett a cellájában, összetörve a biztonsági kamerát és bezúzva az ablakokat, így átszállították a börtönből az intézetbe. A nyomozás korábbi szakaszában már átesett egy igazságügyi elmeorvosi vizsgálaton, amelynek eredményéről csak annyi tudható, hogy büntethetőséget kizáró okot nem állapítottak meg – akkor. Az újabb elmeorvosi vizsgálatot dühöngése következtében a büntetés-végrehajtás kérvényezte, és a kirendelt védőjétől tudjuk, P. Lászlóval már mind a pszichológusok, mind az elmeorvosok újra elbeszélgettek, ismételten átesett a speciális teszteken, amelyek kiértékelése folyik.
Közben azonban tovább tart a megfigyelése és a kezelése az IEMI-ben, amely ebben a hónapban várhatóan befejeződik.
Péntektől azonban ismét megbízott védője van a gyanúsítottnak Szikinger István alkotmányjogász személyében, aki számos nehéz ügyet vitt, illetve visz jelenleg is, ő a védője például Portik Tamásnak az Aranykéz utcai robbantás miatt indult perben. Portik első fokon 13 év fegyházat kapott a négy halálos, illetve húsz súlyosan sérült áldozatot követelő merénylet megbízójaként, ám másodfokon életfogytiglant kért rá a fellebbviteli főügyészség.
A Teréz körúti robbantás ügyében, értesülésünk szerint, a nyomozó hatóság, azaz a Központi Nyomozó Főügyészség már csak az elmemegfigyelés eredményére vár, miután P. László beismerő vallomását egy sor tárgyi bizonyíték és tanúvallomás is igazolja. Mint azt szakmai körökben mondani szokták, a bizonyítékok zárt láncot alkotva támasztják alá az alapos gyanút. Bár a beismerő vallomást P. László visszavonhatja, ám a bizonyítékok önmagukban is megállják a helyüket. Az igazságügyi szakértői vélemény fogja eldönteni, hogy vádat emelnek-e P. László ellen előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és robbanó anyaggal visszaélés miatt, amiért akár életfogytiglani fegyházat is kaphat, vagy kényszergyógykezelését indítványozzák.
Ez utóbbinak azonban szigorú szabályai vannak. Az ügyészség indítványára akkor szüntetik meg a terhelt ellen a büntetőeljárást és egyben rendelik el a kényszergyógykezelését, ha a szakértői vélemények kimondják, kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a kóros elmeállapotnak azonban mind az elkövetéskor, mind az eljárás során fenn kell állnia. A kényszergyógykezelés határozatlan időtartamú, nem jogi, hanem orvosi intézkedés, és általában ötévente vizsgálják felül a terhelt állapotát.