Egy magyar kutatócsoport olyan változásokat figyelt meg emlődaganatos betegek bélflórájában, amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Az intézmény sejtmetabolizmus kutatócsoportja arra is rámutatott, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.
A kutatók kiindulópontja az volt, hogy a bél baktériumflórájának megváltozása többféle betegséggel kapcsolatban létrejön, például anyagcsere-betegségek, szív- és érrendszeri vagy egyes pszichiátriai betegségek esetében.
Megállapították, hogy több daganatos, limfómás vagy leukémiás megbetegedésre szintén jellemző a baktériumflóra kóros megváltozása, ami arra utal, hogy a baktériumoknak valamilyen szerepe lehet ezeknek a kórfolyamatoknak a szabályozásában. Ezért kezdték el vizsgálni a baktériumflóra szerepét az emlődaganatok kialakulásában.
A kutatócsoportot Bay Péter biokémikus, a Debreceni Egyetem docense vezeti, aki a projektről elmondta: olyan anyagcsereterméket azonosítottak, az úgynevezett litokólsavat, amely képes gátolni az emlődaganatsejtek növekedését anélkül, hogy a normális sejteken bármilyen negatív hatása lenne.
Kimutatták, hogy a baktériumflóra állandóan termeli a litokólsavat, amely gátolja a daganatsejtek szaporodását, ám ez a gátló hatás az emlődaganat miatt csökken, tehát ha valakinél ezt a folyamatot észlelik, az segít a rák korai felismerésében.
A feltárt bélflóraváltozások, melyeket székletből azonosítani lehet, alkalmasak lehetnek a korai emlődaganatok szűrésére (úgynevezett biomarkerként alkalmazhatók). A székletből végzett vizsgálathoz a mintavétel egyszerű, így azt akár majd saját otthonában is elvégezheti bárki. Jelenleg a kutatócsoport ilyen irányú módszerfejlesztést végez a Debreceni Egyetem.