– Az Észak-alföldi régió nem tartozik az ország legfejlettebb területei közé, viszont az iskola névadója, Fekete István szellemiségéhez méltó módon tanítunk itt, Tiszacsegén – mondta lapunknak Bana Józsefné, a helyi Fekete István Általános Iskola igazgatónője, aki arról is beszélt, hogy amíg az oktatási intézmény az önkormányzathoz tartozott, a képviselő-testület minden jó szándéka ellenére sem tudott olyan fejlesztéseket végrehajtani, mint amilyenek most a tankerületi központ támogatásával megvalósulnak.
Elmondása szerint ez abban nyilvánul meg, hogy egyáltalán nincsenek gondjaik az iskola fenntartásával és működtetésével kapcsolatban, folyamatosak a kifizetések, a beszerzések, és a humánerő-gazdálkodás is sokkal racionálisabb.
Példaként említette, hogy vannak olyan pedagógusok a nevelőtestületben, akik több iskolába is áttanítanak a szakos ellátottság érdekében, és hozzájuk is érkeznek más iskolák pedagógusai. Ismertetése szerint az iskola kiemelt feladata a gyakorlati életre nevelés, a praktikus ismeretek oktatása, amely az egész napos foglalkoztatás keretei között valósul meg.
– Van egy 1500 négyzetméteres gyakorlókertünk, kiválóan felszerelt fiú-lány technika szaktantermeink, amelyekbe a rendelkezésünkre álló eszközökhöz, szerszámokhoz ebben a tanévben félmillió forint értékben tudtunk vásárolni modern gépeket és alapanyagokat.
Ez segíti egyrészt a tantárgyi tananyag elsajátítását, másrészt jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az elsődleges szocializációs hiányosságokat pótolni tudjuk, megvalósíthassuk a másodlagos szocializációt – tette hozzá. Szavai szerint a múzeumpedagógiai foglalkozásokat az ország különböző helyein tudták megtartani, olyan városokban, ahová sok diáknak lehet, hogy soha életében nem lenne lehetősége eljutni.
– Ami számomra a legnagyobb öröm, hogy idén elkezdik építeni a tornatermünket – hozta szóba az intézmény vezetője, aki arra is kitért, hogy ilyen fejlesztésekről eddig nem is álmodhattak, ráadásul ezek a település képviselő-testületének, a polgármesternek, valamint a tankerületi központ igazgatójának együttműködésével valósulnak meg.
Oktatási programjuk a tevékenységközpontú pedagógia. Ez nemcsak a gyakorlati életre nevelésben nyilvánul meg, hanem például abban is, hogy elsősegélynyújtó és KRESZ-foglalkozásokat is tartanak. Elmondása szerint a diákok többsége biciklivel jár, és a felkészítésnek köszönhetően balesetmentesen közlekednek, az országos közlekedési versenyen második helyezést értek el, és sikeresek az elsősegélynyújtásban is.
– Azt nem gondolom, hogy a mi gyerekeink többsége orvos lesz, de azt igen, hogy a hátrányos, sőt halmozottan hátrányos helyzetű diákjainkat fel tudjuk készíteni akár arra is, hogy remek védőnők, szakápolók legyenek a jövőben – fejtegette Bana Józsefné.
A gyakorlati életre nevelés kapcsán példaként említette, hogy a fiúk tanulhatnak fafaragást, a lányok főzőszakkörre járnak, ahol azokat az alapanyagokat is használják, amelyeket ők termelnek meg az iskola gyakorlókertjében.
– De nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekekkel vannak sikereink, a mi iskolánk is tud adni egy debreceni vagy egri elit középiskolának diákokat, akik ott helytállnak és sikeresek – magyarázta az igazgató. Mint mondta, sok munkát és figyelmet igényel, hogy az igen eltérő képességekkel rendelkező diákjaik sikeresek legyenek, a jó képességűeket fejleszteni tudják, a gyengébbeket pedig felzárkóztathassák.
Ennek érdekében a hagyományos iskolai keretek mellett szorosan együttműködnek a település és a megye társadalmi és civil szervezeteivel, hatóságaival, a Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskolával. Alkalmazzák a kritériumorientált, diagnosztikus mérésértékelési rendszert, amelyet ettől a tanévtől a tankerületi központ valamennyi iskolájában bevezettek.
Kérdésünkre, hogy milyen oktatási módszerrel dolgoznak, Bana Józsefné elmondta, hogy Oroszlány Péter tanulás módszertana az alap tizenöt éve, amelyet kooperatív technikával egészítenek ki. Erre aztán sok minden épül, ilyen például a helytörténeti olvasókönyv és feladattár, ezt az intézményvezető asszony a kollégáival készítette el, mert mint mondta: „Ha nincs gyökered, elvisz a szél…” Ismertetése szerint a helytörténeti ismereteket úgy dolgozzák fel a diákok, hogy közben a pedagógusok a tananyag elsajátításához szükséges nyolc tanulási részképességet fejlesztik.
– Nálunk nincsenek hagyományos padsorok, csoportokban ülnek a gyerekek, és egymást segítve, egymástól tanulva sajátítják el a tananyagot, ami később is jól jön majd nekik, mert egy társadalom egyik legfontosabb ismérve az emberek együttműködése – fogalmazott az intézmény vezetője.