A Balatoni Limnológiai Intézet évente több alkalommal vizsgálja a Balaton vizét. A Zala folyónál, a Balaton északi és déli partjánál, valamint Siófoknál, a Sió csatorna mentén összesen 53 helyről gyűjtenek mintákat a szakemberek. Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Intézet kísérletes állattani osztályának csoportvezetője a Sonline.hu-nak elmondta: idén is 137 hatóanyagot vizsgáltak célzottan az intézet munkatársai. Ebből 68 hatóanyag mindegyik gyűjtőponton előfordult.
A vizsgálatok leggyakrabban az antidepresszáns és epilepsziaellenes hatóanyagokat mutatták ki a mintákból. Ezek a készítmények nehezen bomlanak le a természetben, mert a kémiai szerkezetük nagyon stabil. A tablettákban alkalmazott hatóanyag-tartalom is magasabb, mint az összes többi csoportnál. Ebből adódóan a kiválasztással sokkal több kerül ki a szervezetből, de azért is lehet ebből sok a vízben, mert ezeknek a gyógyszereknek széles körű a felhasználásuk, és a krónikus terápiás alkalmazásuk is igen gyakori Magyarországon – tette hozzá a csoportvezető.
A szakember hangsúlyozta: a vizsgálatok szerint a gyógyszermaradványoknak rövid távú ökológiai hatása nincs, a kutatást azonban folytatni kell, mert a hosszú távú hatásról csak keveset tudnak. A hatóanyagok emberre nem veszélyesek. Ha valaki egyszerre inna meg ezer liter vizet, akkor is csak annyi hatóanyag kerülne a szervezetébe, amennyit egy tabletta tartalmaz.
Simon Gergely vegyész, a Greenpeace munkatársa azonban ennél árnyaltabban látja a helyzetet. Lapunknak elmondta: szinte minden folyóban, illetve az élővizek nagy részében találhatók növényvédő szerek, illetve hormonkárosító vegyszerek, gyógyszermaradványok. A mennyiségük valóban jóval a határérték alatt van, de nem ismerjük az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásaikat.
A pontos kitettséget azért sem ismerjük, mert ilyen káros anyagok a növényvédő szerekkel bekerülnek a zöldségekbe, gyümölcsökbe, és a szálló porban is megjelenhetnek égéstermékként. Ha ezek összeadódnak a csapvízben megtalálható vegyi anyagokkal, már okozhatnak egészségügyi problémákat. A környezetvédő szerint nyilvánvalóan ezek a hatások is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több a rákos beteg és a meddő ember világszerte.
Simon Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett arra, milyen vegyi anyagokat legyen kötelező mérni a vizekben (elsőbbségi anyagok jogszabály), de ezt a gyógyszeripari lobbi megtorpedózta az unióban. A zöldek részéről az is felmerült, hogy kivonják a hormonkárosító növényvédő szereket az Európai Unióból, de olyan kritériumokat támasztottak az erről szóló határozat elfogadásához, hogy az végül ellehetetlenült.
Petíció a műanyag zacskók ellen
Csaknem 120 ezren csatlakoztak eddig a Greenpeace petíciójához, amely azt követeli a kormánytól: tiltsák be az egyszer használatos műanyag szatyrokat Magyarországon. A legfrissebb kutatások szerint a hazai folyók, a Duna és a Tisza is mikroműanyag-részecskékkel szennyezettek. Az aláírók azt szeretnék, ha Magyarország is csatlakozna az egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem élharcosaihoz, és 2020-ig beszüntetné az eldobható műanyag szatyrok használatát. (H. Gy.)