A volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót kedden vették őrizetbe Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében, miután gyanúsítottként hallgatták ki. Az ügyészség azonban nem előzetes letartóztatást, hanem házi őrizetet indítványozott, ezért Gyárfás Tamást csütörtökön szabadon engedték, és ma meg kell jelennie a házi őrizetről döntő bíróság előtt.
A Nemzeti Nyomozó Iroda álláspontja szerint a Nap TV volt tulajdonosa bujtotta fel húsz évvel ezelőtt Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A médiamogult Jozef Rohác 1998. február 11-én lőtte le a nyílt utcán, akit ezért, valamint Boros Tamás Aranykéz utcai felrobbantásáért jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek.
Gyárfás a gyanúsítás, valamint a bűnügyi őrizet elrendelése ellen is panaszt jelentett be, amit a Fővárosi Főügyészség tegnap elutasított. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapították, hogy a megalapozott gyanú egyértelműen fennáll Gyárfás Tamás ellen, valamint hogy a gyanúsítotti kihallgatás és őrizetbe vétel törvényes, megalapozott volt.
Mint lapunk megírta, a gyanút az a hangfelvétel alapozhatta meg, amelyet 2004-ben Portik rögzített, és amelyen Gyárfással a Fenyő-gyilkosságról beszélgetnek. Portikot idén március 22-én gyanúsították meg azzal, hogy megbízta Rohácot, ölje meg Fenyő Jánost, majd rá egy héttel később szlovák rendőrök megtalálták a felvételt Rohác testvérének házában.
Gyárfás tegnap szabadulásakor Portik megnevezése nélkül azt mondta a felvételről: „Sok éve megkeresett egy illető úr, beszélgetni kezdett velem és többször kérdezgetett, én gyanútlanul válaszoltam, »no, mit szólsz ahhoz, hogy Fenyő János meghalt, ugye, milyen jó most neked, neked most könnyebb az élet?« Mondtam, könnyebb, de ezzel nem vettem részt semmilyen gyilkosságban.”
A sportvezető azt is elmondta: a felvételt tartalmazó kazettát bedobták a levelesládájába, és ő maga adta át a rendőrségnek. Leszögezte, hogy mint egykori tévés tíz perc alatt olyan anyagot vág össze, amilyet csak akar, és hogy a kérdéses felvétel egyértelműen összevágott.
Kovács Lajost, az ORFK úgynevezett döglött ügyek osztályának volt vezetőjét nem lepte meg a főügyészség döntése. Mint lapunknak elmondta: ha Gyárfás az elmúlt húsz évben nem szökött meg, most sem fog. A nyugalmazott ezredes továbbra is azt gondolja, hogy a gyanúsítást kellően átgondolták és újabb bizonyítékokkal alá is támasztották a nyomozók.
Sándor István, a Papa néven ismert egykori fedett nyomozó azt mondta lapunknak, hogy a gyilkosság után két héttel titkosított összefoglaló jelentést írt a gyilkossággal kapcsolatban az ügynökeitől befutott információkról. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjének, néhai Kiss Ernőnek az asztalán landoló jelentésben szerepelt a lehetséges megbízó személye is. Mint ahogy az is, hogy az a személy Tasnádi Pétert megbízta a médiamogul meggyilkolásával, ám Tasnádi végül nem vállalta azt. „A jelentésemben benne volt az ügy megoldása, az, ami napjainkban visszaköszön a hírekben” – fogalmazott Papa.
Gyárfás és Fenyő között szabályos háború dúlt a 90-es évek közepén. A VICO teljhatalmú ura bővíteni akarta a portfólióját. Meg is szerezte egy Stáb nevű cégen keresztül a Nap TV-részesedést, amit Gyárfás csak két év múlva tudott visszaperelni.
Fenyő felhasználta a birtokában lévő Népszavát is a háborújához. Külön háromfős bűnügyi stáb működött, hogy Gyárfás Tamásra és Princz Gáborra terhelő bűnügyi történeteket írjanak meg. Ezeknek a cikkeknek mindig volt valós alapjuk, hiszen Fenyő rendőri és titkosszolgálati kapcsolatai biztosították számára az éppen feldolgozott ügyet alátámasztó hatósági iratok másolatát.
Kovács Lajos ezredes kollégái tanúként kihallgatták a Népszava összes olyan munkatársát, akik ezen a területen dolgoztak.
Ugyanakkor Fenyő száznál is több ellenségét azonosították, majd a kört leszűkítették Gyárfás Tamásra, a postabankos Princz Gáborra, egy német cég vezetőire és egy budapesti lőtér tulajdonosaira. Ezek közül csak Gyárfás Tamásnál találtak alvilági kapcsolatokat Portik Tamás és Tasnádi Péter személyében.
Széthordták Fenyő birodalmát
A hatalmas vagyonnal bíró médiavállalkozó meggyilkolását követően majdnem egy év telt el, amíg sikerült átláthatóvá tenni a birodalmát – idézte fel tegnap a Figyelő. A hetilap kiemelte: ezután a felelős tulajdonos, a Setara Alapítvány megbízta a VICO-lapok és -ingatlanok értékesítésével a CA-IB Értékpapír Rt.-t. Ennek a cégnek 1999-ben az ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese Bajnai Gordon volt, míg a részvénytársaság vezetője a Magyar Nemzeti Bank későbbi elnöke, Simor András. Vezetésük alatt a CA-IB külföldieknek játszotta át a hazai sajtó jelentős részét. A holland VNU az Egyesült Kiadó Holding Kft. megvásárlásával összesen 12 magazin – egyebek mellett a Nők Lapja, az Otthon és a Színes RTV című lapok – kiadási jogát szerezte meg, Magyarország vezető lapkiadójává vált, és kulcsfontosságú pozíciót szerzett a magyar internetpiacon is.