- A Stop Soros több törvénymódosítást is eredményez
- A bevándorlás szervezés büntető jogi kategória lesz
- Fontos, hogy Magyarország alkotmányos identitása érinthetetlen legyen
- Még a nyári szünet előtt szeretnék elfogadni a költségvetést
- A cél, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság
- Alkotmányba kerül a magánlakás és az otthon védelme
Első kormányinfóján Gulyás Gergely elmondta: a szerdai kormányülés első napirendi pontja a Stop Soros törvénycsomag, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat volt, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet el. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte.
A tárcavezető hangsúlyozta:
meg akarják védeni Magyarországot, nem csak az illegális bevándorlástól, hanem az azt szervezőktől is.
Külön kell választani a bevándorlást és a menekültjogot
„A cél az, hogy megkezdődhessen a Stop Sorosnak a tárgyalása. Módosítani fogjuk a rendőrségi törvényt, a Büntető törvénykönyvet, a menedékjogról szóló törvényt és az államhatár védelméről szóló törvényt” – mondta a miniszter. Hozzátette:
a törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, ami a Büntető törvénykönyvben önálló tényállásban is meg fog jelenni.
„Ugyanakkor egyértelművé tesszük, hogy Magyarország, első biztonságos országként, a nemzetközi kötelezettségeit betartva menedékjogot nyújt azoknak, akik üldözöttek” – hangsúlyozta.
Ennek kapcsán
tart egy vita az Európai Unióval, amely egy egyetemes, univerzális jogként tekint a menekültjogra. A magyar kormány álláspontja szerint azonban élesen külön kell választani a bevándorlás és a menekültjog kérdését
– fűzte hozzá Gulyás Gergely.
Egy másik jogorvoslati fórum jönne létre
A miniszter közölte: az alkotmánymódosítás további témaköröket tartalmaz.
„Szeretnénk önálló közigazgatási bíráskodást létrehozni Magyarországon, amely 1949-ig működött Magyarországon. Ennek megfelelően a Kúriával egy szinten egy másik jogorvoslati fórum jönne létre”
– mondta.
Az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás a bírósági szervezeti rendszert semmilyen formában nem érinti – tette hozzá.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a tervezett alkotmánymódosítás részét képezik majd a hetedik alkotmánymódosítás el nem fogadásakor előterjesztett javaslatok is – közölte. Fontosnak tartjuk
az alkotmányos önazonosság megerősítését, valamint azt, hogy Magyarország alkotmányos identitása érinthetetlen legyen
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Az otthon védelme is része lesz az alaptörvénynek, a javaslat szerint ugyanis
kimondják az alkotmányban: a magánlakás, az otthon védelme mindenkit megillet
– tette hozzá.
június 13-án kerülhet az Országgyűlés elé a 2019-es költségvetés
A tervek szerint a kormány június 13-án nyújtja be a 2019-es költségvetést az Országgyűlésnek, amely július második felében fogadhatja el – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely elmondta, jövőre is folytatódnak az adócsökkentések, a szociális hozzájárulási adó a korábbi megállapodásnak megfelelően két százalékkal csökken, és kedvezőbb lesz a kétgyermekes családok által igénybe vehető családi adókedvezmény mértéke is.
Hozzátette:
az a célja a jövő évi költségvetésnek, hogy a hiány két százalék alatt maradjon, a növekedés pedig meghaladja a négy százalékot.
A miniszter célként jelölte meg azt is, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, valamint „a költségvetés működési oldala nullás legyen”.
Gazdasági adatokat sorolva Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország 2010 óta folytat, sikeres volt.
a kisvállalkozások csak figyelmeztetést kapnának a GDPR megsértése miatt
A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely közölte,
a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kis- és középvállalkozói szektor működését ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen.
Jelezte, az osztrák példát szeretnék átvenni a magyar jogba történő átültetéskor, ez pedig azt jelenti, a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet, más szankciót nem alkalmazhat.
Megjegyezte, helyes, ha a nagy adatkezelőknél – például a Facebooknál – szigorúbb adatkezelést vezetnek be.