Gulyás Gergely keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Brüsszel magatartásában továbbra is azt látjuk, hogy aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik”.
A magyar kormány ezt elfogadhatatlannak tartja, amely szemben áll az európai érdekekkel és értékekkel, illetve a magyar kormány következetes álláspontjával – hangoztatta.
A miniszter szerint az Európai Tanács utáni kormányfői nyilatkozatokat megnézve azt látni, hogy a migráció megítélésében 2015 óta alapvető változás történt, és ebben az ügyben az EB működése nem tükrözi az EU-t alkotó kormányok véleményét.
Hozzátette: ez a támadás egyértelművé teszi, hogy Brüsszel és a bizottság továbbra is migrációbarát politikát kíván folytatni.
Gulyás Gergely azt mondta, külön elfogadhatatlan, hogy egy alkotmánymódosítás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel.
Felhívta a figyelmet, hogy ez a módosítás semmi mást nem tartalmaz, mint amit a német alaptörvény is: a menedékjog csak azokat illeti meg, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek. Véleménye szerint ha menekültek választhatnak, hol akarnak élni, akkor a magas szociális ellátások miatt Európát fogják választani.
A genfi egyezmény menedékjogi szabályaihoz kell visszatérni – mondta – , vagyis hogy az első biztonságos országban kell menedéket nyújtani az üldözötteknek.
A miniszter kitért arra is, hogy a zárt tranzitzónák Európa valamennyi országának védelmet jelentenek az indok nélkül menedékjogot kérőktől.
Nem Magyarországra, hanem a nyugati országokra, különösen Németországra lenne kedvezőtlen, ha menedékjogi kérelmük benyújtása után szabadon mozoghatnának ezek az emberek és nem kellene a zárt tranzitzónában maradniuk – mutatott rá.
Magyarország továbbra is fontos partnernek tekinti Németországot – szögezte le az elmúlt hetek diplomáciai eseményeit értékelve Gulyás Gergely, hozzátéve: bár a két ország kormánya fontos kérdésekben, például a migráció kérdésében másként gondolkodik, Magyarország szoros szövetségesi együttműködésre törekszik a mindenkori német kormánnyal, és a magyar kabinet számára különösen fontos a jó kapcsolat a CSU-val és a CDU-val.
Jelenleg Németország részéről is megvan erre a szándék – tette hozzá -, „most az egyet nem értés színtereiről az egyetértés színtereire kell a kapcsolatot áthelyezni” – fogalmazott. Németország stratégiai érdekének is nevezte a visegrádi országokkal történő szoros kapcsolat mellett a bajor-osztrák-magyar kapcsolat elmélyítését. Kijelentette ugyanakkor: ezt nem könnyíti a német politikusok számára az, hogy a német nyilvánosság „teljesen kiegyensúlyozatlan, elfogult és befolyásolható”, Magyarországról ritkán közöl objektív képet.
a modern kori antiszemitizmus gyökere a migráció
A miniszter szólt az izraeli-magyar csúcstalálkozóról is, hangsúlyozva: a két ország, amelynek kapcsolata sosem volt ilyen jó az elmúlt harminc évben, számos kérdést lát azonosan, a migráció Izrael számára is új kihívást jelent.
Gulyás Gergely a modern kori antiszemitizmus gyökerének nevezte a migrációt, ezért – mint mondta – az az elleni küzdelem akkor a leghatásosabb, ha valaki a migrációval szemben foglal állást.
Ma a Magyarországon élő zsidó közösségeknek, a magyar zsidó honfitársainknak békében és nyugalomban van lehetőségük élni – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy Izrael kiváló teljesítményt nyújt a legmagasabb tudást igénylő iparágakban, ezért – ahogy fogalmazott – a gazdasági együttműködések előtt álló esetleges akadályokat is le kell bontani.
Kérdésre elmondta: az igény ugyan megfogalmazódott, a miniszterelnök nem tett ígéretet az izraeli magyar nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére, a kormány nem hozott ilyen döntést. Közölte még: a kabinet biztosítja az Izraelbe kivándorolt magyarokról szóló múzeum létesítéséhez szükséges támogatást. Ugyancsak kérdésre közölte azt is: a látogatást nem zavarta meg a magyar miniszterelnökkel szembeni jeruzsálemi tüntetés, az csupán viccelődésre adott alapot. A kormányfő azzal élcelődött, hogy tizenhétnél több tüntetővel is megtisztelhették volna – tette hozzá.
Gulyás Geregly elmondta azt is, hogy ott lesz a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen, amely kiemelkedő eseménye a magyar-magyar kapcsolattartásnak. Arra a kérdésre, szó lesz-e az autonómiatörekvésekről, közölte, alkotmányos kötelezettség ezt a kérdést napirenden tartani, mivel az alaptörvény szerint közösségi jogérvényesítés lehetőségét is támogatni kell a határon túli közösségeknél.
a nyílt magyarellenesség sorába tartozik az ukrán döntés
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium mégsem támogatna egyes vidéki sajtóorgánumokat, azt felelte: tudomásul veszik a washingtoni döntést. Közölte még: nem jó, ha a sajtó sokszínűsége külföldi befolyás útján biztosított, az ugyanis nem sokszínűséget eredményez, hanem külföldi elvárásoknak való megfelelést.
Az egyik kérdésben elhangzott: kiutasították Ukrajna területéről a Kárpátalja csapatának magyar állampolgárságú szervezőit, játékosait, az ukrán biztonsági szolgálat szerint ugyanis a játékosok nagy valószínűséggel terrorista valamint szeparatista csoportokhoz köthetők. Gulyás Gergely erre azt mondta: a döntés a nyílt magyarellenesség sorába tartozik, ami az elmúlt hónapokban és években az ukrán hatóságok részéről többször is tapasztalható volt. „Igyekszünk minden diplomáciai fórumon kellő hatékonysággal fellépni ez ellen”, Magyarország válaszlépéseket fontolgat – tette hozzá, hangsúlyozva: Magyarország számára alkotmányos kötelezettség a határon túli magyarság védelme.
indul a Magyar falu program
Növekedni fog a jövőben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Magyar falvak program indulásáról szólva.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik.
Az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után – sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására. A kabinet meg kívánja teremteni ezen kisközösségek fejlesztésének lehetőségeit – hangsúlyozta, és szólt arról is, hogy alapot hoznak létre a mellékúthálózat fejlesztésére is.
Külön programokat terveznek azon kistelepülések számára, amelyekben az országos átlagot meghaladta a népességcsökkenés – tette hozzá.
Leszögezte, „ha minden jól alakul”, a költségvetési tartalék jelentős része a Magyar falvak programra fordítható jövőre. A programért a Miniszterelnökségen kormánybiztosként dolgozó Gyopáros Alpár felel, az első pályázatokat várhatóan jövő év elején írják ki.
Beszámolt arról is, hogy a kabinet ősszel dönt az otthonápolási díj növelésének mértékéről, jelezve, hogy lesz emelés.
Kérdésre szólt arról is, tudomása szerint Tarlós István budapesti főpolgármester nem hozott végleges döntést arról, akar-e indulni a következő önkormányzati választáson.
A kormány minden kórháznak biztosítja a betegellátás feltételeit – jelentette ki egy másik kérdésre válaszul, hangsúlyozva: a szaktárca egyértelműen cáfolta azt a sajtóhírt, amely szerint egyes intézményekben ez szeptembertől nem lesz megoldott.
Ugyancsak kérdésre válaszolva cáfolta azt a sajtóhírt, hogy összevonnák a Sorsok Házát a Holokauszt Emlékközponttal.
Elmondta azt is: nem tartja reálisnak, hogy százezerrel lehetne csökkenteni a közszférában dolgozók számát. Közölte: nem lesz fűnyíróelvszerű leépítés, azt mérik fel, hogy az egyes feladatok hány embert igényelnek.
a bér- és a gazdasági növekedést szolgálja a jövő évi büdzsé
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a bér- és a gazdasági növekedést szolgálja, valamint adócsökkentést is tartalmaz az Országgyűlés által múlt héten elfogadott 2019-es költségvetés.
Gulyás Gergely kedden Budapesten sajtótájékoztatón kijelentette: az ország hosszú távú sikerének titka a biztonságos növekedés, az a cél, hogy a visegrádi régió kétszer olyan mértékben növekedjen, mint az EU átlag. Ezt szolgálja a 2019-es büdzsé is, amely a biztonságos növekedés költségvetése – jelentette ki.
Hozzátette: a költségvetés stabil lábakon áll, de nemzetközi kockázatok vannak, ezért minden korábbinál nagyobb, mintegy 360 milliárd forintos a tartalék.
Ehhez csak akkor nyúl hozzá a kormány jövőre, ha biztosítva látja a költségvetési egyensúlyt és a nemzetközi kockázatok nem gyakorolnak negatív hatást – rögzítette. A kockázatok közé sorolta az eurózóna országainak általános eladósodottságát, az Egyesült Államokkal kialakult és élesedő kereskedelmi háborút, valamint az Ukrajnában folyó háborút és biztonsági helyzetet.
emelkedik a köztisztviselők illetménye
Gulyás Gergely szólt arról, hogy jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és nő a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forintra.
Kitért arra, 327 ezer forint a bruttó átlagbér ma Magyarországon. Hozzátette: 2010-ben 202 ezer forint volt az átlagbér, azaz nyolc év alatt 65 százalékkal, ami szerinte szép teljesítményt.
Úgy összegzett: azt szeretnék, hogy ha hosszú távon is a magyar költségvetési politika jellemzője lenne kiegyensúlyozott, stabil, konzervatív költségvetés és a maastrichti kritériumoknak való megfelelés.
Arra a kérdésre, hogy foglalkozik-e a parlament ősszel a cafeteriarendszer szabályozásával, a miniszter elmondta, a kormány véglegesnek tekinti a cafeteria múlt héten elfogadott új szabályozását.
Beszélt arról is, reméli, hogy 2019. január 1-jével emelkedik a köztisztviselők illetménye. Elsősorban a központi minisztériumi állományé – folytatta – , de reméli, szélesebb körre is kiterjeszthető az emelés. Hangsúlyozta, hogy egyelőre még csak tervek vannak, a kormány nem döntött. Szerinte jelenleg a megfelelő színvonalú munkaerő alkalmazása miatt jelenleg mindenki keresi a törvényi kiskapukat, de ez nem jó megoldás. Hozzátette: a jó megoldás az lenne, ha jelenleginél szélesebb szabadságot adnának a vezetőknek a fizetés meghatározásakor, emellett bértömeg-gazdálkodásra kell átállni. A tervek szerint a bértömeg akár 20 százalékkal is nőhet – jegyezte meg. A teljesítményértékelést firtató kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolt, majd meglátják, hogy lesz-e ilyen, mert nagyon nehéz a megvalósítása.
A miniszter a kormány együttérzését fejezte ki a görög erdőtüzek áldozatai hozzátartozóinak. Közölte, a görög kérésnek megfelelően a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudnak gyors, azonnali segítséget nyújtani az országnak. Reményét fejezte ki, hogy európai összefogással a lehető leggyorsabban megállítható a görögországi erdőtűz.
Egy kulturális témában feltett kérdésre a miniszter azt mondta, látja azt az irodalmi értelemben vett kultúrharcot, ami elkezdődött, de ellenáll annak, hogy politikai besorolás szerint értékelje művészileg a kortárs irodalmat. Közölte, osztja azt az álláspontot, hogy a kultúrában a minőség rendkívül fontos, és azt is elfogadja, hogy a minőség teljes egészében nem választható el a fontos kérdésekben való meggyőződésektől, de ezalatt nem direkt politikai meggyőződést ért.
Hangsúlyozta, nem ért egyet a Prőhle Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójával szemben megjelent írásokkal. Nem azért, mert ne lenne a PIM főigazgatójának a munkája részleteiben kritizálható, de összességében kiváló főigazgatónak tartja Prőhle Gergelyt – foglalt állást, jelezve, hogy személyesen is kifejezetten kedveli a főigazgatót. Hangsúlyozta azt is, „kulturális térfoglalás csak minőségi alapon történhet”.
Gulyás Gergely Jókai Annát említette egyik kedvenc kortárs írójaként, illetve zseniálisnak nevezte Esterházy Péter Javított kiadás című művét.
Kérdezték „Simicska Lajos kiszállásáról” és médiabirodalma új tulajdonosának, Nyerges Zsoltnak a terveiről, Gulyás Gergely saját véleményét ismertetve azt mondta, nem ismeri Nyerges Zsolt terveit, de dühítő számára – és nem a politikai hovatartozás miatt – az, ahova a HírTV és a Magyar Nemzet jutott.
Kérdezték arról, hogy az Index szerint sok fideszes nyert a falusi szálláshelyek fejlesztésére kiírt uniós pályázatokon. Gulyás Gergely közölte, mindenkire azonos feltételekkel kell vonatkoznia a pályázatoknak, senki nem élvezhet előnyt vagy nem szenvedhet hátrányt, mert országgyűlési képviselőként tevékenykedett vagy tevékenykedik.
Elmondta azt is, hogy a kormány várhatóan szerdai ülésén foglalkozik azzal a problémával, hogy a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentés nem jutott el azokhoz, akik például fával fűtenek.
Ha szükséges, törvénymódosítást javasolnak – mondta arra a kérdésre, hogy 2018 végével megszűnik a fegyveres testületek túlóráinak kifizetése. Emlékeztetett arra, hogy egy 2015-ös törvényben rögzítették, a túlszolgálat miatt fizetett pénz, vagy a helyette járó szabadidő 2018 végig jár. Közben életpályát vezettek be, amelynek értelmében 50 százalékkal emelkednek összesen az illetmények – mutatott rá. Megjegyezve, lehet, hogy vannak területek, ahol ezt a problémát orvosolni kell.
Gulyás Gergely közölte azt is, semmilyen más programtól nem vesz el pénzt a 3-as metró 11 milliárd forintnyi uniós többlettámogatása.