- Reális értékelésből indul ki a jövő évi büdzsé
- A magyar gazdaság növekedési kilátásai nagyon jók
- A modern városok programban mintegy 150 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben is
- Magyarország esélyei jók a kötelező kvóta elleni küzdelemben
- Magyarország megalapozottan és és jogosan fogalmaz meg kritikát Brüsszel működésével kapcsolatban
Szerdán Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. A miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely a 3. Kormányinfón ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: reális értékelésből indul ki a költségvetés.
„Reális, hogy 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és 2,7 százalékos inflációval”
– fejtette ki a miniszter.
Hozzátette, ez a költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése, a családok, a családtámogatás, a teljes foglalkoztatottság költségvetése. Megjegyezte, fontos, hogy ezeken a területen előre tudjon lépni az ország. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa.
Jók a kilátások
Hozzátette, hogy a növekedési kilátások nagyon jók, hosszú ideje a legjobb adat, és két egymást követő évet tekintve pedig mintegy 15 éve ehhez hasonlóan reménykeltő még nem volt a helyzet Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta mellett a 2,5 százalék elérhető célkitűzés.
Úgy fogalmazott, ezt a célt a jövő évi költségvetés jól szolgálja, és fejlesztésekre, jelentős beruházásokra a jövő évi költségvetésben 4 milliárd forint áll rendelkezésre. A miniszter beszámolt arról is, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5-százalékra csökken.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a tárcák is megjelölték saját céljaikat, erről majd külön-külön fognak beszámolni. A Miniszterelnökség terveiről azt mondta:
a modern városok programban mintegy 150 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben is, és azok a megállapodások, amelyek már korábban létrejöttek, ebben a törvényhozási ciklusban döntő részben valósággá válnak majd.
A miniszter kiemelte, hogy a jövőben a Budapest-agglomeráció kérdéseit egységesen kezelik majd, hiszen sokan járnak a fővárosba dolgozni nap, mint nap, és fordítva. Ennek kapcsán hangsúlyozta: éppen ezért szükséges az elővárosi közlekedés összehangolása. Úgy fogalmazott: erre a kormány egységként fog tekinteni, és arra törekszenek majd a kerületi polgármesterekkel, hogy az együttműködés szoros és gyümölcsöző legyen.
A hivatalos brüsszeli javaslat továbbra is tartalmazza a felső határ nélküli kötelező mechanizmust
A miniszter szerint jók Magyarország esélyei a kötelező kvóta elleni küzdelemben.
Gulyás Gergely elmondta: az Európai Tanács június 28-29-i ülésének kiemelt témája lesz a migráció, és e téren fontos dolog történt az előző héten, amikor a belügyminiszterek tanácsában tárgyalták a bolgár elnökség javaslatát. Pillanatnyilag úgy áll a küzdelem, hogy 16 tagállam nem támogatja ezt a tervezetet és 5 tagállam jelezte feltétel nélküli támogatását – jelezte a miniszter.
Azt remélik, hogy nem sikerül a bolgár elnökség kötelező kvótákat tartalmazó javaslatát az unió állam- és kormányfői csúcstalálkozóján elfogadni – mondta.
Úgy látják, az erőviszonyok – többek között a politikai változásoknak, kormányváltásoknak köszönhetően – a magyar kormány álláspontjának irányába mozdultak el, és ma összehasonlíthatatlanul több szövetségesünk van a kérdésben, mint volt néhány éve vagy akár néhány hónappal ezelőtt.
Gulyás Gergely azt mondta: az Európai Bizottság hivatalos javaslata továbbra is tartalmazza a felső határ nélküli kötelező mechanizmust, de úgy látják, ebben a küzdelemben jók az esélyek, a döntést el lehet halasztani, vagy akár meg is lehet változtatni.
Fontos a kapcsolat az Unióval
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy fontos az Európai Unióval fennálló kapcsolat. Hangsúlyozta, a rendszerváltozás helyes és fontos célkitűzése volt az unióhoz való csatlakozás, és jövőre lesz másfél évtizede, hogy Magyarország az unió tagjai közé tartozik. A miniszter azt mondta, éppen ezért megalapozottan és és jogosan fogalmaz meg kritikát Magyarország Brüsszel működésével kapcsolatban.
Hozzátette,
éppen ezért a kormány fontosnak tartja, hogy rendszeresen foglalkozzon az unió előtt álló legfontosabb kérdésekkel, ezért havonta egy kormányülésen kizárólag uniós kérdésekkel foglalkoznak majd. Kijelentette, szerdán összesen 17 napirendi pontot érintve foglalkoztak uniós ügyekkel, ezek közül pedig az egyik legfontosabb kérdés az unió költségvetése volt, hiszen azt a tagállamok egy része még a jelenlegi ciklusban el akarja fogadtatni, illetve a következő uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája is ez lesz.
„A költségvetés Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlan” – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Alapszerződésbe ütközik az új uniós költségvetés
Gulyás Gergely hozzáfűzte, Magyarország nyitott a további tárgyalásokra, de ez a javaslat azokat az országokat bünteti, akik az elmúlt években teljesítményt mutattak fel, hiszen a kohéziós politika elve az elmúlt évek gazdasági színvonalának növekedése. Úgy fogalmazott, a jelenlegi tervezet azokat jutalmazná, akik az elmúlt években nem tartották be a költségvetési fegyelmet és rosszul éltek az eddigi forrásokkal. Kijelentette, ezt nem tartják elfogadhatónak, ugyanis csak olyan költségvetést tud a magyar kormány elfogadni, amely nem bünteti azokat a tagállamokat, akik az elmúlt években fejlődtek és motorjai az uniós növekedésnek.
A miniszter rögzítette azt is, hogy
a migráció tagállami hatáskörbe tartozik, ezért nem fogadható el olyan költségvetés, amely az európai polgároktól vesz el forrásokat és a migránsoknak adja.
Hozzátette: a büdzsének támogatni kell a közös határvédelmet, Magyarország pedig továbbra is szeretné, ha ezzel kapcsolatos kiadásai egy részét megtérítené az unió.
Leginkább a brüsszeli bürokrácián lehetne spórolni
– jelentette ki Gulyás Gergely, utalva arra, hogy maga az Európai Bizottság (EB) is ezen a véleményen volt korábban.
A miniszter azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet valójában két költségvetést rejt magában, mivel külön fejlesztési források vannak az eurózóna tagállamainak. Ugyancsak nem tartotta elfogadhatónak, hogy a vámbevételek 20 százaléka helyett csak a bevételek a 10 százalékát tarthatná meg a tagállam.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kormány tisztában van a csökkenő költségvetési forrásokkal, azonban felhívta a figyelmet:
a Brexitben komoly felelőssége van a jelenlegi Európai Bizottság vezetésének, habár politikai felelősségvállalásra az unió brüsszeli központjában nem került sor emiatt.
Hozzátette, a forráskiesés miatt olyan fair költségvetésre van szükség, amely a forráscsökkenés azonos arányban érinti a tagországokat.
„A költségvetés a szegényektől vesz el és a gazdagoknak ad ” – érvelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés jelenlegi formája a Lisszaboni szerződéssel is ellentétes.
Alkotmányos kötelezettség a magyar kultúra védelme
Az alaptörvény-módosításról szólva a miniszter közölte, a magyar kultúra – ami keresztyén kultúra – védelme ma is alkotmányos kötelezettsége az államnak. Egy kérdésre válaszolva a tárcavezető hozzátette: a keresztyén kultúrából senkinek nem kell kirekesztve éreznie magát, mert nem keresztyén felekezet tagja.
Egy másik kérdésre, miszerint 150 milliárd forintot vonnának meg az országtól szabálytalan uniós pályázatok miatt, Gulyás Gergely közölte, ma az elfogulatlan vizsgálat feltételei Magyarország esetében az OLAF-nál nem adottak. Jelezte ugyanakkor, minden egyes kifogásolt ügyet megvizsgálna.
Elmondta, tárgyalni fognak a tulajdonossal Munkácsy Mihály Golgota című festményének megvásárlásáról. Szerinte a magyar állam részéről a 3 milliárd forintos ajánlat kiindulási alapnak jó.
Szólt arról is, hogy
Orbán Viktor 1998 óta minden vb-döntőn ott volt, és ha most is megy, nehézen képzelhető el, hogy nem találkozik a szervező ország, Oroszország államfőjével.
Kitért arra is, reméli, hogy 10-15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik jövőre a köztisztviselői illetményalap.
A Red Bull budapesti repülős versenyének támogatásáról Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, a rendezvény támogatását jóval meghaladó adóbevétel, 5 milliárd forint várható, illetve a turisztikai ágazatot is beleszámítva 20 milliárd forintos bevétel lehet ebből.