A metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban „a fontosabb ügyekben intézkedő személy által elkövetett vesztegetés bűntett gyanúja” miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott – olvasható az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) jelentésében. A 4-es metróval kapcsolatos szabálytalanságokat feltáró hivatal a gyanút a munkaszerződésre és a szerződés aláírása előtt lefolytatott közbeszerzési eljárásra alapozta.
Ott válik kacifántossá az ügy, amikor a Debevoise & Plimpton LLP nevű üzleti-jogi cég kiadott egy jelentést a budapesti 2-es és 4-es metróvonalakon végzett munkálatokról, amelyekkel kapcsolatban korrupciót vélelmeztek. A dokumentum állítólag bizonyítékokat tartalmazott különböző tanácsadó- és médiacégeknek kifizetett jogalap nélküli összegekről. A jelentés végül az Európai Beruházási Bankon (EIB) keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz illetve az OLAF-hoz.
Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: az OLAF és a német szervek meg nem nevezett harmadik országban vizsgálják ki a projekt részleteit. Abban is megállapodtak, hogy az OLAF átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében.
Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért megszüntették az eljárást. Az OLAF-jelentés konklúziója szerint a Siemens a 31,7 milliárd forintos üzletet bennfentes információk alapján, jogosulatlan versenyelőnyhöz jutva nyerte el. Az unió a támogatás egészét, több mint 28 milliárd forintot visszakérheti.
Múlt pénteken hozta nyilvánosságra a kormány a 4-es metró szabálytalanságairól szóló jelentést. A korrupcióellenes szervezet szerint elsősorban a fővárosi önkormányzat, az Alstom és Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő érintett a szabálytalanságokban. A vizsgálat szerint az összes, súlyos anyagi hátrányt jelentő szerződést 2010 előtt kötötték. A beruházás összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint lehet érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárd forint kifizetés pedig jogalap nélküli.
A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési operatív program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az EU hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság. Miközben az érintettek tagadnak, a kormány szerint a történtek arról tanúskodnak: minden idők legkorruptabb beruházása a baloldali kormányokhoz köthető.