A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt a Fővárosi Törvényszék megbízásából járnak el első fokon a két és fél éve tartó perben, amelynek vádlottja az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László és 21 társa. A terheltek többsége civil, de rendőr főtisztek, illetve egy-egy tűzoltó és pénzügyőr is van közöttük, ezért ügyüket katonai tanács tárgyalja.
Póta Pétertől, a Fővárosi Törvényszék szóvivőjétől megtudtuk: a bíróság eddig 50 tárgyalást tartott és idén még nyolc tárgyalási napot tűzhet ki. A törvényszék eddig tíz tanút hallgatott meg, és a további tanúk beidézése főként attól függ, hogyan halad a bizonyítási eljárás.
Csak az első, koronatanúnak számító egykori Vizoviczki-testőr vallomása 25 tárgyalási napon át tartott, a nyilatkozata 1100 oldalt tesz ki. Az ügy összes irata 70-80 ezer oldalnyi.
A vádhatóságként eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) összesen 120 tanú személyes meghallgatását és 90 további tanúvallomás felolvasását indítványozta.
Vizoviczki László, aki 250 millió forint óvadék letétele után házi őrizetben van, csak külön engedéllyel utazhat a debreceni tárgyalásra a házi őrizetül számára kijelölt úszómedencés villájából. A vállalkozónak nyomkövetőt kell viselnie, valamint rendszertelen időközökben rendőrjárőr ellenőrzi, hogy otthon tartózkodik-e.
A vád lényege, hogy a csaknem negyven budapesti, illetve debreceni szórakozóhely működtetésében érdekelt Vizoviczki László havi fizetést adott vezető beosztású rendőröknek azért, hogy klubjait ne zaklassa a rendőrség és más hatóság, és előre tudjon az ellene, illetve az éjszakai életben dolgozó vetélytársai ellen folyó eljárásokról. A vád szerint Vizoviczki László 2005 óta korrumpálhatott vezető beosztású rendőrtiszteket.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a nyomozás 2012 februárjában kezdődött, majd május 31-én őrizetbe vették Vizoviczki Lászlót, a testőrét, Varga Istvánt – egyedül ő vallott a főnöke ellen, és az ügyben ő a koronatanú –, valamint Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét. Június elején kattant a bilincs Gulyás Imrének, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetőjének és Koblencz Attilának, a BRFK volt felderítő nyomozójának csuklóján.
Később még más hatóságok embereivel bővült a gyanúsítotti lista, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a katasztrófavédelem egy-egy munkatársa is bekerült ebbe a körbe. 2012 októberében nyomozó ügyészek őrizetbe vették a Debreceni Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetőjét korrupciós bűncselekmények gyanújával, bár ez az intézkedés is a Vizoviczki-érdekeltségek körüli vesztegetések miatt folyó nyomozás része volt, végül az időközben a testülettől leszereltetett alezredes nem került a vádlottak közé.
A KNYF bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolta meg a gyanúsítottakat. A zárt ajtók mögött tárgyalt perben legkorábban 2018-ban várható elsőfokú ítélet.
Első fokon hét évet kapott Vizoviczki László a Fővárosi Törvényszéken nyár elején kapott első fokon, nem jogerősen hét év börtönt költségvetési csalás miatt. A vállalkozó az utolsó szó jogán elmondott 12 órás szónoklatában Batthyány Lajos miniszterelnökhöz hasonlította magát. Kijelentette, hogy koncepciós per áldozata, amelyben ártatlanul hurcolták meg. Azt állította: ha folytathatná a munkát, több ezer milliárd hasznot termelne az államnak.