Az Igazságügyi Minisztérium munkatársa a Magyar Tudományos Akadémián beszélt, ahol a Szigetközről készült, eddig csak szűk körben ismert környezeti vizsgálatok eredményeit mutatták be. A bősi tárgyalásokat irányító miniszteri biztos nyilvánvalóvá tette: hazánk nem vásárol tulajdonrészt a bősi erőműben, és a bekövetkezett károk kompenzációjaként több vizet kér a Dunába. Baranyai Gábor szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen Szlovákiának kedvező. Hiába reméltük, hogy az uniós tagság megoldást hozhat ebben a kérdésben, nem ez történt. Azt is be kell látni, hogy a nagypolitikát nem érdekli a vízlépcsőprobléma, így a szlovákokkal kell megegyezni. Tavaly októberben ismét összegezték a tárgyalásokat, és a két fél arra a következtetésre jutott, hogy a térség természeti állapotának javítása a meglévő fenékküszöbök mellett újabbak építésével tűnik elérhetőnek, optimálisnak.
Tavaly ősszel jelent meg a hazai sajtóban, hogy a kormány négy új dunai fenékküszöb és egy szigetközi vízi erőmű építéséről folytat bizalmas tárgyalásokat Pozsonnyal. Méltányosabb vízmegosztás ellenében Budapest lemond a bősi erőműben termelt energia minket megillető részéről. Baranyai Gábor elmondta: hazánk a folyó vízhozamának 40-45 százalékára tart igényt, ezt jelezte Pozsonynak. A szlovákok szerint ennél kisebb vízmennyiséggel is orvosolhatók a bajok. – A kompromisszum nem egyenlő a hazaárulással. A legkisebb természeti beavatkozással járó megoldást kell elérni – összegzett Baranyai Gábor.
A beavatkozásra lassan negyedszázada várunk – a Dunát 1992 őszén terelték el –, azóta a víz alig 15 százaléka kerül a régi mederbe. A vizes élőhelyek kiterjedése időközben a felére csökkent, az áramló vizet kedvelő halak mennyisége drasztikusan visszaesett, helyüket az állóvizet kedvelő fajok vették át.
Tavaly decemberben Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője azt nyilatkozta: ,,nem örülünk semmilyen műtárgynak a Dunában, de be kell látni, a négy szigetközi fenékküszöbnél mi sem tudunk jobb megoldást”. A Duna Charta viszont az újabb fenékküszöbök építése ellen van. A zöldszervezet novemberi állásfoglalása szerint Magyarország lemond jogos vízigényéről, és olyan műszaki megoldásokra vállal kötelezettséget, amelyek a természetközeli állapotoktól egyre távolodva, fizikailag is lehetetlenné teszik, hogy a szigetközi Öreg-Duna medre a jelenleginél több vizet tudjon fogadni.
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője lapunknak azt hangsúlyozta: hiába folynak folyamatosan tárgyalások, ebben a kérdésben az elmúlt tizenöt évben nem történt előrelépés. Az újabb fenékküszöbök építését a szervezet nem utasítja el, hiszen egy korábbi tanulmányukban maguk is ezt javasolták.
A Szigetköz és Csallóköz rehabilitációjáról tanácskoztak Budapesten
Első ízben mutatták be és értékelték magyar és szlovák kutatók a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) azokat a vizsgálati jelentéseket, amelyeket a két ország szakértői 2008 és 2013 között készítettek a Szigetköz és Csallóköz rehabilitációjáról.